rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A budapesti Operaház csupa műszaki újdonsággal épült


le mag

A budapesti Operaház csupa műszaki újdonsággal épült

Együttműködésben a

2014-ben ünnepelte megnyitásának 130. évfordulóját az Operaház Budapesten. Tervezője a legnagyobb magyar építészként emlegetett Ybl Miklós, aki pontosan kétszáz évvel ezelőtt született. Főműve, az Operaház, számos műszaki újdonsággal épült. Az Osztrák-Magyar Monarchiában Budapest igyekezett versenyre kelni Béccsel. Maga Ferenc József is szebbnek tartotta a 24 karátos arannyal díszített pesti dalszínház nézőterét, mint a bécsi operáét.

- Félidőnél tartott az Operaház, amikor Bécsben volt egy hatalmas tűzkatasztrófa. A Ringtheater leégett, és 386 halott volt. Nagyon sok tűzrendészeti előírást hoztak. És a világon először, miután a budapesti operaház volt éppen épülőben, itt valósultak meg ezek. Hogy vasfüggöny legyen, hogy tűzszakaszok legyenek, hogy záporpróba legyen, és minden ilyesmi. A világ első, korszerű hidraulikus színpadtechnikája itt, az Operában valósult meg, a korábbi faszerkezetű barokk színházaktól eltérően – mondta Borsa Miklós, az Operaház korábbi főigazgatója.

A nézőtér nagycsillárját is Ybl Miklós tervezte, de idehaza még nem tudták legyártani, ezért a németországi Mainzban készítették. Eredetileg a súlya 3 tonna volt, és gázzal működött. A mai villanyvilágítással ellentétben nem lehetett lekapcsolni teljesen az előadások alatt, mert nehéz lett volna újra meggyújtani a szünetben. Tehát nem oltották el, csak takarékra állították.

- Tessék elképzelni azokat a gyönyörű romantikus színházi estéket, amikor a takarékra állított, imbolygó-lobogó gázvilágításban, ami színes, mert a gáz lángja nem fehér, a csillogó, valódi aranyozás közepette, a szépen dekoltált hölgyek, hogy tudtak kokettálni a szomszéd páholyban a huszárkapitányokkal, tehát ez a társadalmi életnek egy olyan fantasztikus és érdekes részét jelenti, Dumas-nak és Jókainak vannak ilyen színházi leírásai – elevenítette fel a korabeli hangulatot Borsa Miklós.

Lotz Károly mennyezetképe az Olümposzt mutatja, a 12 görög főistent látjuk. Az építész, Ybl Miklós igyekezett a világhírű operaházakhoz méltó dalszínházat emelni a nézőtéren kívül is. A lépcsőháznak ma is versenyeznie kell a párizsi Garnier-opera nagyvonalú lépcsősorával, a moszkvai bolsoj pompás melléktereivel, a londoni Covent Garden elegáns büfécsarnokával és persze a milánói Scala akusztikájával.

Az Euronews riportere, Ács Gábor az Operaház tetején mutatta a nézőknek azokat a díszítéseket, amiket lentről nem látni:

- Barcelonában azért szeretünk Gaudí házainak tetején sétálni, mert a legenda szerint az építész a madaraknak is tervezett. Ez elmondható Ybl Miklósról is, hiszen az Operaház tetején olyan helyeken is találunk díszítéseket, amit emberi szem az utcáról nem lát.

operatőr: Bánk Szabolcs és Vizi Attila
szerkesztette: Ács Gábor
zene: Rossini – A sevillai borbély, nyitány

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

le mag

A Tokio Hotel dacol a digitális korral, bakeliten is itt az új album