rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Küld-e Peking vízágyút Hongkongba?


Insight

Küld-e Peking vízágyút Hongkongba?

Esernyőtengerben úszik Hongkong belvárosa. A diákok, akik bő egy hete utcára vonultak, hogy tiltakozzanak a választási törvény módosítása ellen, kitartanak. Sőt, miután a rendőrség erőszakkal próbálta jobb belátásra bírni őket pénteken, csak egyre többen lettek. Már nem csak fiatalok érkeznek Hongkong kormányzati és üzleti negyedébe, hogy elfoglalják a köztereket. Helybéliek ezrei demonstrálnak azért, hogy mostantól szabadon állíthassanak jelöltet a tartományi kormányzat élére.

A megmozdulást koordináló civil szervezet szószegéssel vádolja Pekinget. A kínai vezetés ugyanis ígéretet tett arra, hogy a hongkongiak 2017-től Peking jelöltjei mellett bárkit indíthatnak a posztért.

A különleges igazgatású terület első embere most Lőng Can-jing. Rendkívüli népszerűtlenségnek örvend, és nemcsak azért, mert Peking akaratát képviseli a helyiek érdekeivel szemben. Vagyis az, hogy vasárnap a választási reform újratárgyalását ígérte a tüntetőknek, senkit sem hatott meg.

Mióta a városállam a múlt század végén újból Kína része lett, a nemzetközi közvélemény árgus szemmel figyeli, sérül-e az “egy állam, két rendszer” akkor vállalt elve.

A külügyi szóvivő hétfőn igyekezett tisztázni a helyzetet, vagyis, hogy a hongkongi tiltakozás minek számít, kire tartozik, és kire nem. Úgy fogalmazott, hogy mindaz, ami ott történik, Kína belügye, és íly módon kizárólagos Peking illetékessége. Éppen ezért arra kér minden államot, hogy tartózkodjon szimpátiájának kifejezésétől, a demonstrációt szervező civilek elismerésétől és támogatásától pedig még annál is jobban.

Ennek a világ bajosan tud majd megfelelni, hiszen Hongkong – New York és London után – a nemzetközi üzleti élet harmadik legjelentősebb központja, úgyhogy sokkal több forog ott kockán, mint a helyiek választási szabadsága.

Ezt jól tudják az ott élők is, akik sosem látott tömegben követelik most azoknak a nemzetközi garanciáknak a tiszteletben tartását, amelyeket az 1997-es átadás-átvételkor London és Peking szerződésben rögzített.

Úgyhogy Hongkongban mostanra robbanásközeli a feszültség. Az Euronews riportere, Nial O’Reilly arról kérdezte a hongkongi egyetem belpolitikai szakértőjét, Willy Lamot, miként értékeli a történteket, és mire számít, mi lehet majd a végkifejlet.

Nial O’Reilly, Euronews:
Professzor úr, Hongkong nem látott ilyen méretű civil megmozdulást, mióta brit gyarmatból ismét kínai városállam lett. Hogyan látja, az utca embere mit érzékel abból, ami most történik? Úgy tudni, hogy a tüntetők között egyre többen vannak, akik a helyi kormányzó lemondását követelik.

Willy Lam professzor:
Nézze, a demonstráció szervezői és a résztvevő diákok hallatlan támogatást kaptak a lakosságtól. És ezt fantasztikus látni, mert a hongkongiakat egyébként kizárólag az üzlet érdekli, nem törődnek a politikával. Erre most lássunk csodát, odaállnak a diákok mellé nemcsak a helyi kormányzattal, de még Pekinggel is dacolva.
Azokat a szabadságjogokat követelik, amelyekre nemzetközi szerződések vállaltak garanciát, amikor Hongkong visszatért a brit koronától Pekinghez.

Euronews:
Ezeknek a fiataloknak jó része még nem is élt 25 éve, csak könyvekből ismeri, mi történt akkor a Tiananmen téren. Mi ad nekik erőt, honnan van bennük ekkora elszántság?

Willy Lam professzor:
A mai Hongkong természetesen nem a 25 évvel ezelőtti Peking. Hongkong a nemzetközi figyelem középpontjában áll. Nem véletlen, hogy a tiltakozó tömeg növekedését látva visszarendelték a rendőrséget az utcákról. Mindenki ugrásra készen várja Peking válaszát, hajlandó lesz-e belemenni a szabad jelöltállításba, vagy továbbra is a maga embereit próbálja átnyomni. Úgy gondolom, hogy a központi vezetésnek mindenképpen engedményt kell majd tennie ahhoz, hogy megnyugodjanak a kedélyek Hongkongban.

Euronews:
És mit gondol, Peking hajlandó lesz erre? Van bármi más választása, ha azt akarja, hogy Hongkongban visszatérjen az élet a rendes kerékvágásba?

Willy Lam professzor:
Hát abban egészen biztos vagyok, hogy bármit tesz is, azt úgy teszi majd, hogy ne tűnjön megadásnak. A kínai vezetés rendkívül büszke, a végsőkig küzd majd azért, hogy ne kelljen alább adnia. De most nagyon úgy néz ki, hogy a legkisebb ár, amit majd kénytelen lesz megadni a békességért, az, hogy hagyja eltűnni a süllyesztőben a kormányzót, aki az ő embere, és a hongkongiak nagyon nem szeretik. Én azt sem látom elkerülhetőnek, hogy változtasson a kormányzóválasztás keretein 2017-ben.

Euronews:
Amikor Hongkong újból kínai fennhatóság alá került – mint azt már Ön is említette – Peking ígéretet tett bizonyos jogok tiszteletben tartására. De már akkor is félő volt, hogy a kínai hatóságok ezeket hosszú távon nem fogják tudni megtartani. Ez jelenti-e azt, hogy ami most történik, elkerülhetetlen volt? Azt, hogy ennek előbb vagy utóbb be kellett következnie?

Willy Lam professzor:
Szerintem igen, ennek az elszámolásnak egyszer mindenképpen eljött volna az ideje. Egyszerűen azért, mert megváltozott a helyzet. Hongkong politikai vezetése gyakorlatilag egyik napról a másikra lecserélődött. Úgyhogy a lakosság most nem fél szembe menni nemhogy a rendőrséggel és a kormányzó adminisztrációjával, de még Pekinggel sem. Ezért mondom, hogy – hacsak nem akar erőszakkal felülkerekedni a népharagon – Peking számos kérdésben kénytelen lesz meghátrálni.

Euronews:
Meglátjuk, mi lesz a megoldás! Professzor úr, köszönöm, hogy segített eligazodnunk az elmúlt napok hongkongi eseményei között.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

Insight

News+: Nagy kihívásokkal néz szeme az új NATO-főtitkár