rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Minden, amit a hongkongi tüntetésekről tudni kell


Kína

Minden, amit a hongkongi tüntetésekről tudni kell


HONG KONGRÓL RÖVIDEN

Adatok



  • * Népesség: 7 234 800 fő (2014-ben)

  • * Munkanélküliségi ráta: 3.3% (2014 július)

  • * Egy főre jutó GDP (2013): 295,701HK$ (30,038€)

  • * Teljes terület:1 104 négyzetkilométer


A délkelet-kínai régió, Hongkong legnagyobb tüntetéshullámát éli 1997 óta, vagyis azóta, hogy függetlenné vált Nagy-Britanniától.

A főleg diákokból álló tömeg azt követeli, hogy 2017-ben szabadon választhassák meg Hongkong vezetőjét, a pekingi kormányzat szabályozása szerint ugyanis a kínai vezetés által kijelölt választótestület fog szavazni a szintén előre meghatározott jelöltek közül.

A demonstrálók emellett lemondásra szólították fel a jelenlegi kormányzót. Hongkong több autonómiát és szabadságjogot élvez, mint a szárazföldi Kína, a város vezetőjét azonban egy testület választja ki, előre kijelölt személyek közül.

NAGY-BRITANNIA ÖRÖKSÉGE

Amikor 1997-ben visszacsatolták Kínához, egyúttal rögzítették az „egy ország – két rendszer” elvének fenntartását – ötven évre.

Hongkong így – Kína különleges igazgatású területeként – nagy fokú autonómiát élvez, csak honvédelmi és külügyi kérdésekben függ a kínai kormánytól. Az Egyesült Királysággal aláírt átadási egyezmény szerint Hongkong 1997 után még legalább ötven évig fenntarthatja kapitalista gazdasági rendszerét, és Kína nem vezethet be szocialista rendszert ez idő alatt.

Az “egy ország – két rendszer” elvébe vetett hit időközben azonban megingott. 2007 júliusában még a hongkongi lakosság 74,9 százaléka volt elégedett vele, ez az arány 2014-re 37,6 százalékra zuhant.

HOGYAN BOMLOTT FEL?

A bizalom visszaesése talán annak a kínai kormány által kiállított fehér papírnak köszönhető, amely megkérdőjelezte a hongkongi állampolgárok alapvető jogait, kizárólagosnak pedig a központi kormány által biztosított privilégiumokat minősítette.

Júliusban mindez még elv volt, augusztusra viszont gyakorlattá vált.

A választási rendszert módosító reformok értelmében nem lesz általános választójog Hongkongban. Lényegében Peking választja ki a főminiszterjelölteket, így akadályozva meg, hogy Hongkong saját maga indíthasson jelölteket.

Ez indította el a lavinát Hongkongban.

HOGYAN BONTAKOZTAK KI A TÜNTETÉSEK

  • Szeptember 24: A diákok békés felvonulásokat szerveztek, hogy így tiltakozzanak Peking fennhatósága ellen.
  • Szeptember 26: Az indulatok azonban egyre inkább elszabadultak. Az Occupy Central elnevezéső tiltakozó-csoport előre bejelentett nagyszabású tüntetést és komplett akció-sorozatot szervezett. Elfoglalták a belváros több pontját, beleértve a bevásárlóközpontot is. A rendőrség közbeavatkozott és sokakat őrizetbe vett.
  • Szeptember 28: Az összecsapások folytatódtak, a rendőrség paprikaspray-t is bevet. Tárgyalásokat ígérnek a szavazás reformjáról .
  • Szeptember 29: Demokrácia-párti tüntetők vonják ellenőrzésük alá Hongkong központját – még több nyugtalanság várható október elsejére.
  • Szeptember 30: A “esernyős forradalom” folytatódik, egyre többen csatlakoznak a megmozduláshoz, fittyet hányva a kormány figyelmeztetésére – a vezetés arra szólította fel az embereket, hogy menjenek haza.

WHO?

Az esernyő a tüntetések szimbóluma lett

“A hongkongi tüntetők ernyőkkel védekeztek a könnygáz ellen, a megmozdulás így kapta az “esernyős forradalom” elnevezést. Mindez azonban az időjárásnak köszönhető: napsütésnek és esőnek egyaránt

Interjú a tüntetésen

“Occupy Central with Peace and Love – ez nem más mint egy értelmiségiek vezett csoport, amely csatlakozott a diákok által szeptember 22-én meghirdetett egy hetes békés demonstrációhoz

A hongkongi tüntetések háttere és történései, két percben

Kormány

A szárazföldi Kina Hongkongot 1997-ben kapta vissza Nagy-Britanniától, amely alá 1842 óta tartozott. A megállapodás értelmében azonban „ az egy ország, két rendszer” lépett életbe, amelyben fél évszázadon át autonómiát garantáltak a különleges igazgatási területnek, kivéve a külpolitika és védelem területét.

- Kormányfő: Főminiszter – Kabinet: Végrehajtó Tanács – Törvényhozás: Törvényhozó Tanács, 70 tagú – Legfelsőbb Bíróság: Legfőbb Fellebbviteli Bíróság