rendkívüli hír

Senki sem szeretne most alkotmánybíró lenni Spanyolországban

Éppen ezt olvassa:

Senki sem szeretne most alkotmánybíró lenni Spanyolországban

Betűméret Aa Aa

Artur Mas, katalán elnök aláírta azt a dokumentumot, amelyben referendumot rendel el Katalónia függetlenségéről november 9-re.

És ezzel a szó szoros értelmében kiásta a csatabárdot. Madrid ugyanis megmondta jó előre, hogy erről szó sem lehet, egy ilyen népszavazás alkotmányellenes. Ezt a katalán elnök tudomásul is vette, de tartja magát ahhoz, hogy nincs más választásuk: Katalónia útja erre vezet.

Artur Mas a szombati ceremónia után egyértelművé tette, hogy függetlenségi vágyukat nem az ellenségesség szülte. Úgy gondolja, hogy egy más típusú összefogásnak jött el az ideje. Ami Madridot illeti, a katalán elnök szerint a demokráciában a kihívásoknak úgy szokás megfelelni, hogy az ember még demokratikusabb viszonyokat teremt. Nem érti, miért kelt félelmet Madridban az, hogy a katalánok véleményt akarnak nyilvánítani.

Artur Mas kérdése nyilván költői, a referendum költségvetése már korántsem az. Barcelona 9 millió eurót különített el a népszavazás lebonyolítására. 8 ezer választási urna gyűjti majd a katalánok válaszait. A következő két kérdésben kell állást foglalniuk:

-*Egyetért-e azzal, hogy Katalónia állammá váljon?*

-*Akarná-e, hogy Katalónia önálló állammá váljon?*

Annak, aki látta az embertengert szeptember 11-én, Katalónia nemzeti ünnepén Barcelonában, nem nagyon maradt kétsége afelől, hogy lesz, aki majd válaszol.

Azt a választ, amely mégiscsak perdöntő ebben a kérdésben, Artur Mas már ismeri. A spanyol kormányfő, Mariano Rajoy ugyanis nemcsak legutóbbi, nyár közepi találkozójukon, hanem már tavaly is világossá tette, hogy hallani sem akar Katalónia függetlenségi törekvéseiről – sem szavazóhelységben, sem tárgyalóasztalnál nem tűr meg ilyesmit.

Így aztán a spanyol kormányfő helyettese már szombaton délben kijelentette, hogy a kiírt katalán referendum törvénytelen.
Úgyhogy első körben az alkotmánybíróságé a feladat, hogy igazságot tegyen Madrid és Barcelona között.

Erről kérdezte az Euronews riportere Francesc de Carrerast, aki a “La Vanguardia” és az “El Pais” spanyol napilapok alkotmányjogi szakértője, politikai elemző.

Vicenc Batalla, Euronews:
Ha a spanyol kormány megtámadja ezt a referendumot az alkotmánybíróságon, azzal meghiúsíthatja Barcelona tervét?

Francesc de Carreras:
Ha szigorúan jog szerint vesszük, igen. A spanyol alkotmány 161/2-es cikkelye ugyanis kimondja, hogy már az ügy beterjesztése is felfüggesztő erejű. Vagyis Madrid már azzal is megakadályozhatja, hogy a katalánok november 9-én véleményt mondjanak függetlenségükről, hogy az alkotmánybírósághoz fordul. Az már más kérdés, hogy Barcelona más néven akkor is lebonyolíthatja a voksolást, amit amúgy sem ügydöntőnek szán. Az ottani függetlenségpártiak valami ilyesmiben gondolkodnak.

Euronews:
A kormányfő, Mariano Rajoy akár el is mozdíthatja a katalán elnököt, és felfüggesztheti Katalónia autonómiáját?

Francesc de Carreras:
Nem, a kormányfőnek ilyenféle hatásköre nincs. Először is az autonómia felfüggesztése azzal járna, hogy a katalán kormány és a katalán parlament is elvesztené illetékességét, vagyis az autonóm terület irányítás nélkül maradna, amit az alkotmány nem enged. Ami az elnök elmozdítását illeti, az csak bűncselekmény gyanúja esetén merülhet fel, és értelemszerűen bírói döntéshez kötött. Tehát ha a kormányfő meg akarja fosztani hivatalától a katalán elnököt, bíróságra kell vinnie az ügyet, épp csak az a kérdés, hogy mégis mivel tudná törvény elé állítani őt.

Euronews:
Spanyolországban egy autonóm terület miért nem tarthat népszavazást, mint például a kanadai Quebec vagy két hete Skócia?

Francesc de Carreras:
Minden országnak megvan a maga jogrendszere. Spanyolországban referendumot törvények ratifikálására, alkotmány-, illetve törvénymódosítások hitelesítésére rendelnek el, mintegy a jogi procedúra lezárásaképpen. Olyan népszavazást, amilyet Katalónia akar, vagyis amelyik nem ügydöntő, hanem konzultatív, tehát az állampolgárok véleményére kérdez rá, Spanyolországban csak a kormányfő kezdeményezhet, és a parlament többségének támogatásával vihető át. A katalán népszavazással kapcsolatban egyébként az is alkotmányos kérdésként merül fel, hogy ki lehet-e írni csak a katalánoknak, vagy minden spanyol állampolgárnak részt kell vennie ahhoz, hogy törvényes legyen. Mindenesetre ez a helyzet nagyon hasonlít a quebeci referendum ügyére, vagyis a tétje nem maga a függetlenség, hanem az, hogy többségi IGEN esetén Madrid és Barcelona tárgyalásokat kezdhetne Katalónia jogállásáról.

Euronews:
Vajon Madrid mivel kárpótolhatná a katalánokat a referendumért?

Francesc de Carreras:
Nézze, az kétségtelen, hogy a katalánok túlnyomó többsége véleményt akar nyilvánítani Katalónia függetlenségéről. De a helyzet az, hogy azok, akik ezt támogatnák is, kisebbségben vannak. Ugyanis a többség számára egyáltalán nem világos, mit jelentene a mindennapokban az elszakadás. Mármint, hogy Katalónia hogyan tudná kezelni függetlenné válásának következményeit. Nem tudják, mit jelentene önálló állammá válni ma Európában, mit a világban, melyek ennek a társadalmi, gazdasági vonzatai. Én úgy látom, hogy ezt a társadalmi konzultációt azért nem sikerült lebonyolítani Katalóniában, mert az ottani sajtót a függetlenségpártiak tartják kézben, azok közül is a legszélsőségesebbek.