rendkívüli hír

rendkívüli hír

Küld-e London harci gépeket Irakba?

Éppen ezt olvassa:

Küld-e London harci gépeket Irakba?

Betűméret Aa Aa

Délutánra eldől, bekapcsolódik-e a brit légierő az iraki bombázásokba.

A brit parlament pénteki ülésén elsőként a kormányfő, David Cameron, majd az ellenzék vezére, a munkáspárti Ed Miliband győzködte a képviselőket arról, hogy az Irakban és Szíriában gyilkoló szunnita szélsőségesek közvetlenül veszélyeztetnek minden brit állampolgárt.

A kormányfő érvelt azzal is, hogy London nem egymaga, hanem egy szövetség tagjaként, hangsúlyozottan többfrontos küzdelmet vív a terrorizmus új fajtája ellen. Ennek keretében azon dolgozik, hogy Irakban a hatalom ne csak a síiták érdekeit képviselje, hanem minden ott élőét. Vagyis jól látja, hogy a nemzetközi koalíciónak meg kell teremtenie a tartós béke politikai hátterét is a térségben.

David Cameron egy kérdésre válaszolva a tétlenség kockázatait sorolta. Szerinte beláthatatlan következményekkel járna, ha az Iszlám Állam még jobban megerősödne. Azt biztosra veszi például, hogy kénytelenek lennének fokozni a terrorkészültséget Nagy-Britanniában, ahol már lepleztek le szervezkedéseket, és hát ott van a brüsszeli eset is – tette hozzá David Cameron kérdve, hogy mégis meddig és mire kellene várniuk.

Némi megdöbbenést váltott ki megjegyzése, amit annak alátámasztására tett, hogy tudniillik a brit légierő mozgósítása jól előkészített lépés. David Cameron azt mondta, ha “ad hoc” beavatkozásra lenne szükség, amilyen például a humanitárius katasztrófa, ő maga adna parancsot, és csak utólag adna számot döntéséről a parlamentben.

Erre a képviselők egyike vissza is kérdezett, mire a kormányfő megerősítette, amit korábban mondott hozzátéve, hogy ezt csak rendkívül indokolt esetben gondolná így helyesnek, de akkor bizony igen.

A brit Munkáspárt vezetője szerint arra kellenek garanciák, hogy most több értelme van beszállniuk a harcba, mint például 10 évvel ezelőtt volt, amikor szintén az Egyesült Államok hívására vonultak be Irakba.

Ed Miliband úgy fogalmazott, hogy nem az a kérdés, hogy az Iszlám Állam egy sátáni szervezet-e, hanem az, hogy Nagy-Britanniának részt kell-e vennie az iraki bombázásokban.

Ezúttal egy húron pendült a kormányfő és az ellenzék vezére. Azt hangsúlyozták, hogy a nemzetközi stratégia komplex. A dzsihadisták megállításához a diplomácia kevés, miközben tisztában vannak azzal, hogy önmagában a bombázás sem mér végső csapást a terrorizmusra.