NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Találkozások Vénusszal

Találkozások Vénusszal
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A Vénusz a Föld legközelebbi szomszédja, amelyről ehhez képest elég keveset tudunk. Különleges világ, ahol a Nap Nyugaton kel és Keleten megy le, egy nap pedig tovább tart, mint egy év. Bár a felszíne ma száraz és rendkívül forró, kezdetben hasonló anyagokból állt össze, mint a Föld. Miért annyira más akkor a Vénusz? A válaszért a párizsi obszervatóriumba látogattunk, ahol a Vénusz kutatása komoly múltra tekint vissza. Thomas Widemann, a téma egyik szakértője be is mutatott néhány korai eszközt, például a mozgóképkamera egyik elődjét.

- Van itt egy egyedi példány Janssen forgózáras fényképezőgépből – mutatta Thomas a dobozt. – Ezt az eszközt a párizsi obszervatóriumban tervezték, hogy a Vénusz áthaladását rögzítsék vele a tizenkilencedik század végén.

Az 1664-ben létrehozott párizsi obszervatórium ma is a bolygókutatás élvonalában van.

- A Vénusz és a Föld olyanok, mintha testvérbolygók lennének – magyarázta Thomas. – A Naprendszer ugyanazon részén keletkeztek, még közelebb, mint a Mars és a Föld, ugyanazokból az alapvető anyagokból, gázokból, közetekből, amelyek a korai Naprendszerben keringtek. Ugyanakkor a két bolygó sorsa jobban már nem is különbözhetne.

Ma a Vénusz kénsavból és széndioxidból álló fojtogató légkörbe burkolózik, és egy gramm víz nincs rajta.

- A légköre rendkívül sűrű, 97%-ban szén-dioxidból áll, az üvegház-hatás nagyon erős – mondta az Euronewsnak Håkan Svedhem, a Vénusz Expressz prokjekten dolgozó egyik tudós. – A felszínen 450 celsius fok van, a légnyomás 92 bár, a földi érték majd százszorosa, vagyis a a Vénusz az egyik legkellemetlenebb tartózkodási hely, amit el lehet képzelni.

A Vénusz az egyetlen ismert bolygó, amely az óramutató járásával megegyező irányba forog, ráadásul szinte elképzelhetetlenül lassan.

- A Vénusz az egyetlen bolygó a Naprendszerben, amely lassabban fordul meg a saját tengelye körül, mint ahogy a Nap körül kering. Egy vénuszi nap 243 földi napig tart, a bolygó 224 földi nap alatt kerüli meg a Napot – magyarázta Michel Breitfellner, a Vénusz Expressz küldetés koordinátora.

Nyolc orbitális pályán töltött év után a Vénusz Expressz csapata a vénuszi légkör felső rétegébe küldte a szondát – ezt a manővert hívják légfékezésnek.

- Ebből az irányból léptünk be a légkörbe, mert a járműnek ez az oldala – ahol a rakétához kapcsolódott a kilövéskor – volt képes a leginkább ellenállni az erő- és hőhatásoknak – mutatta egy modellen az Euronews stábjának a misszió tudományos koordinátora, Donald Merritt. – A szolárpaneleket is megfordítottuk, hogy a lehető legnagyobb legyen a súrlódás, hogy a lehető legtöbb fékezőerőt kapjuk. A megfigyeléseink közül az volt a leginkább fura, hogy meglehetősen változékony a légnyomás, mintha hullámok lennének a légkörben. Ilyen hullámszerű légkörstruktúrára nem számítottunk, ezeknek az adatoknak az elemzése még egy jó ideig munkát ada tudósoknak.

A tudósoknak még egy rejtvényt adtak fel a Vénusz Expressz adatai – miért egyre gyorsabbak a szelek a bolygón?

- Amikor megérkeztünk a Vénuszra nyolc évvel ezelőtt, észrevettük, hogy háromszáz kilométer per órás szelek fújnak, ami nagyon erős – mondta Håkan Svedhem. – Az évek során ez az érték még nőtt is, akár négyszáz kilométer per óráig, és nem értjük, miért.

További fejtörést okoznak a bolygó domborzati viszonyai. A Vénusz felszínéről készült ritka fotók egyikén, amelyet az orosz Venera 13 műhold készített, nincs nyoma vulkánnak – bőven van viszont vulkanikus kőzet.

- A Vénusz felszíne a Naprendszer történeti léptékével mérve relatíve fiatalnak mondható. Ellentmondás feszül a vulkanikus vagy tektonikus aktivitás mai hiánya, illetve a felszín látszólagos fiatalsága között. Vagyis lehet, hogy zajlanak geológiai folyamatok, csak nagyon ritkán, de akkor kitörésszerűen, nagyon nagy intenzitással, a kőzetek kataklizmikus események során kerülnek a felszínre. Ebben az esetben a bolygó külső kérge éppen reneszánszát éli – mondta Thomas Widemann.

Vajon hogyan vált a Vénusz ilyen mostoha hellyé? Tudományosan megalapozott válasz nincs – csak elméletek.

- Egy katasztrófa lehet az ok, a bolygó korai története során összeütközött egy nagyméretű objektummal, ezért állt meg a forgása, ez volt a Vénusz életének fordulópontja – vélte Michel Breitfellner.

Többek között ennek a korai kataklizmának a nyomait keresik a tudósok a Vénusz expressz által begyűjtött adatrengetegben. Nem csoda, ha a titokzatos bolygó ma is megtermékenyíti az emberek képzeletét.

- A Vénusz a legfényesebb bolygó az égen, a hold és a nap után a legfényesebb égitest – magyarázta, miért vonzódik kutatási témájához Thoas Widemann. – Az emberiség kulturális örökségének a része. A Vénusznak ez a különleges státusza – egyszerre égitest és kulturális toposz – vonz engem a témához a legjobban. Talán még jobban, mint azok a tudományos okok, amelyeket eddig felidéztünk.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Üstökösvadászok: közel a landolás

Megint egy lépéssel közelebb az újabb Holdra szálláshoz

Műholdakkal a globális felmelegedés nyomában