rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A magyar mozikban Pálfi György Szabadesése


Magyarország

A magyar mozikban Pálfi György Szabadesése

„Egy fekete komédiát fogunk látni, nyugodtan lehet rajta nevetni” – ennyit mondott Pálfi György az Urániában kedden este összegyűlteknek, a Szabadesés díszbemutatója előtt.

A közönség ezután egykettőre a filmbéli lakótelepen találta magát és az abszurdba hajló groteszk történetlánc elkezdődött.

Legelőször Molnár Piroska és Benedek Miklós házaspárjának céltalan, sivár, alapdialógusokra korlátozódott unalmas életébe csöppentünk bele. „Lopod a dugiitalomat”, „sosem szerettél”, „mi akciós a boltban”, „mi lesz a TV-ben” – eddig terjed a köztük zajló kommunikáció.

Azután Molnár Piroska felmegy a tetőre és ugrik: nem először, nem utoljára.

Tragédia – úgy, ahogy várnánk – nem történik, hiszen az idős hölgy túléli a zuhanást, csak szemüvege törik el. A tragédia maga az élete, amibe kényszerült, ami, ha akarja, ha nem, folytatódik. Ahogy vonszolja fel magát emeletről emeletre – hiszen a lift elromlott – a lépcsőfordulókban találkozik egy-egy lakóval: azokkal, akiknek életébe a film alatt beleshetünk.

Vagyis előbb fentről lefelé – háztetőről az aszfaltra- majd lentről felfelé – a kék-fehér lépcsőházon át – halad. Ezzel nemcsak keretet ad a lakás különálló történeteinek, össze is kapcsolja őket valamennyire.

A lakások mindegyikében valamilyen dráma zajlik, ahogy a rendező fogalmazott, „hét szorongástörténetet” láthatunk.

Egy kóruspróbát, ahol mindenki frakkban van, de legalábbis öltönyben. Ebben a miliőben próbál elvegyülni az egyik dalnok anyaszült meztelen menyasszonya (Gera Marina), sikerrel: pucérsága jól láthatóan senkinek sem tűnik fel.

Egy jógaórát, ahol a tanító (Jordán Tamás) már-már rosszallóan nézi túlságosan is tehetséges tanítványa lebegését, aki végül még a falon is átmegy. A mester így kénytelen szembesülni azzal, hogy a fiú túl nagy lépésekkel halad a testi korlátok tudat általi legyőzése felé vezető úton.

Fertőzésektől betegesen rettegő fiatal párt (Nagy Zsolt és Hőrich Nóra Lili), akik gyógyszerkoktéllal koccintanak, mérnöki pontossággal a tányérra helyezett zöldségeket esznek és – ezen már meg sem lepődünk – szexelni is celofánon át szexelnek. Amikor a férfi meglát egy csótányt, előbb a lakást lövi szét, majd végül a nő fejét is szétloccsantja, látva, hogy a rovarok szerelme szájából jönnek elő.

Harsány színekben pompázik az a lakás, ahol egy furcsa trió él, és harsány színűek a ruháik is, mintha csak egy tévés szappanopera díszleteibe, azoknak is a paródiájába csöppentünk volna: Parti Nóra, Trill Zsolt, és Schmied Zoltán „édeshármasa”, az eleve természetellenes felállás kóstolgatása nagyon hamar abszurdba megy át, már a lány szüleinek látogatásakor.

A film talán legsokkolóbb jelenete a nőgyógyásznál játszódik le: egy fiatal anyát látunk (Kiss Diána Magdolna), aki meggondolta magát, nem akar gyereket nevelni. Bankkártyával fizeti ki a 250 ezer forintot az orvosnak (Hegedűs D. Géza), mintha csak egy bevásárlást intézne, majd bekövetkezik az, amit sejteni lehetett, elhinni azonban ne mertük. Az orvos visszagyömöszöli a kisbabát az anya méhébe, majd megnyugtatja a nőt, ne aggódjon, a gyermek nyom nélkül fel fog szívódni, és ő továbbra is teljes életet élhet.

Talán a leginkább életszerű jelenet talán a vacsoraasztalnál ácsorgó hatalmas bikától először rettegő kisfiú története. A gyerek végül barátra lel az állatban. Szinte mindannyian éltünk már át hasonlót, gyermekként mindannyian féltünk valamitől, ami többnyire csak belül, a fejünkben létezett, és talán fantáziánk szülte barátaink is voltak mindannyiunknak. Ami miatt valami mégis megmagyarázhatatlanul nyugtalanító az egészben, az az anya (Tenki Réka) gyengesége és a családot sakkban tartó apa (Menszátor Héresz Attila) erőszakossága.

Ahogy a rendező már korábban elmondta, „a bennünk fellelhető szorongások vizuális megjelenései” ezek a történetek. Akár meg is történhetnének, talán meg is történnek – csak nem szeretünk róla beszélni.

A Hukkle és Taxidermia rendezője, Pálfi György dél-koreai pénzből forgatta kis költségvetésű művészfilmjét. Igazi rohamtempóban, mindössze hat hónap alatt, ami filmes viszonylatban rendkívül rövid időnek számít. A jeonjui fesztivál tavaly novemberben 100 ezer dollárt adott a filmre, annyi volt a feltételük, hogy tavaszra teljesen el kellett készülniük vele.

Pálfi György és Ruttkay Zsófia forgatókönyve, Pohárnok Gergely operatőr képei, Lemhényi Réka vágása és Amon Tobin dinamikus zenéje Karlovy Varyban többszörösen is sikert aratott. Az alkotók a zsűri nagydíját, a legjobb rendezés díját és a European Cinemas Label elismerését is hazavihették.

A Szabadesést Magyarországon szeptember 25-étől vetítik a mozik.

Szerző:

Kónya Rita Veronika