Válságok sokasága sújtja a világot: terrorizmus, háborúk, járvány, klímaváltozás miatt is aggasztó a helyzet. A világ vezetői New Yorkban a klímakonferencián és az ENSZ Közgyűlésén is megvitatják ezeket a témákat. Műsorunkban is ezekre fókuszálunk. Vendégünk Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára.
- A világ meglehetősen ijesztőnek tűnik napjainkban. Az ENSZ-nak az a fő feladata, hogy megőrizze a békét és a biztonságot. Érzi azt, hogy a dolgok kezdenek kicsúszni az ellenőrzésük alól?
- Az ENSZ vezető szerepet játszik abban, hogy megoldja ezeket a válságokat, például leküzdje az Iszlám Államot, a terrorizmust, és megállítsa az ebola terjedését Nyugat-Afrikában. Természetesen sok más tenivaló is van, egyebek közt Dél-Szudánban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Líbiában vagy Szomáliában. Úgy tűnik, hogy válságok sokaságával állunk szemben, ha azonban a világ egységes, akkor kezelni tudjuk ezeket a válságokat. Jó és bátorító dolog, hogy a világ sok vezetője eljön az ENSZ Közgyűlésére. Ez a megfelelő pillanat, hogy megmutassák vezetői képességüket. Igazán fontos, hogy egységes célok legyenek.
- Ban Ki Mun az ENSZ főtitkáraként második ciklusának közepénél jár
- A globális felmelegedés a kulcskérdés Ban Ki Mun számára, mint mondta "ez korunk meghatározó ügye"
- Kofi Annant 2007-ben váltotta, ő az Egyesült Nemzetek Szervezetének 8. főtitkára
- Ban Ki Mun dél-koreai, karrierdiplomata
- június 13-án született
- Világszerte arra kértük nézőinket, hogy az interneten kapcsolódjanak be az interjúba. Több száz kérdést kaptunk. Dominik Gora például azt kérdezi, hogy meg tudná-e nevezni, mi a legnagyobb fenyegetés jelenleg?
- A Közgyűlésnek három fő válságtémája van. Az első az Iszlám Állam, a terrorizmus az egész emberiséget veszélyezteti. Erre közösen kell választ találnunk, egységesnek és szolidárisnak kell lennünk. A második a klímaváltozás. Ez meghatározó ügy napjainkban. Ezt úgy kell kezelnünk, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés ne legyen nagyobb 2 foknál. Máskülönben, ha nem cselekszünk most, akkor sokkal magasabb árat kell majd fizetnünk. A harmadik téma a nyugat-afrikai ebolajárvány. Ezek a legkritikusabb, legfontosabb válságok, amelyek sürgős cselekvést igényelnek, hatalmas források mozgósítását és politikai szándékot.
- Barack Obama amerikai elnök azt mondta, hogy az ENSZ-Közgyűlést használhatja ahhoz, hogy még több embert mozgósítson az Iszlám Állam elleni harchoz. Mint mondta, idézem: gyengíteni, majd felszámolni akarja ezt a csoportot. Gondolja, hogy meg lehet semmisíteni egy olyan csoportot, mint az Iszlám Állam?
- Koncentrált, teljes mértékű támogatásra és szolidaritásra van szükség ahhoz, hogy legyőzzük a terroristákat, ennek érdekében minden eszközt be kell vetnünk. Értékelem, hogy Obama elnök, a nyugat-európai országok – például Franciaország és az Egyesült Királyság – vagy Ausztrália vezetői igazán eltökéltek abban, hogy felajánlják eszközeiket, és sok más ország is kész erre. Ha nem így tesznek, attól tartok, hogy a terrorizmus el fog terjedni az egész világon.
- Ön, a diplomaták diplomatája, kész lenne tárgyalni az Iszlám Állammal?
- Láttuk a barbárságot, a tragikus, elfogadhatatlan, tűrhetetlen viselkedésüket, a lefejezéseket. Először ezzel kell foglalkoznunk. A nemzetközi közösségnek erős elszántságot kell mutatnia abban, hogy nem tűrjük az efféle terrorista cselekedeteket.
- Igen bonyolult a stratégia, amikor olyan csoporttal szembesülnek, mint az Iszlám Állam. Nem tartja kínosnak, hogy egy koalíció katonai akciókat hajt végre Irakban az ENSZ felhatalmazása nélkül?
- Elvileg katonai eszközökkel nem lehet mindent megoldani.Láttuk négy hosszú évig a szíriai válságot. Ez a tragédia tökéletes táptalaja volt a terrorizmusnak. Nagyon veszélyes helyzet alakult ki. Azt várjuk a világ vezetőitől, bárhol legyen is az országuk, hogy figyeljenek oda az emberekre, és hallgassák meg az embereket arról, mik a vágyaik, mi a bánatuk, mik a céljaik.
- De támogatja Irakban a bombázásokat, amelyeket az Egyesült Államok és Franciaország hajt végre?
- Támogattam az amerikai katonai akciót, amelyet az iraki kormány kérésére hajtottak végre. Azt támogattam. Természetesen szükség van minden olyan ország szolidaritására, amelynek megvannak az eszközei és a szándéka, hogy ebben közreműködjön. Mivel ez fenyegetés az egész emberiségre.
- Mi a helyzet Szíriával? Nem világos, hogy ott milyen a stratégia. Szergej Lavrov orosz külügyminisztert idézem: Szíria és Irán a természetes szövetségeseink a harcban. Egyetért vele?
- Biztató azt látni, hogy növekszik az egyetértés a nemzetközi közösségen belül abban, hogy mindenáron meg kell fékezni a terrorizmust.
- De Szíriát és Iránt jobban be kellene vonni ebbe?
- A Biztonsági Tanács tagjai aktívan foglalkoznak azzal, hogy konzultáljanak a lehetséges megoldásokról. Egyebek közt arról is, hogy Szíriában mit lehetne tenni.
- A Biztonsági Tanácsban lehetetlennek tűnik határozatot hozni.
- A Biztonsági Tanács Obama elnök vezetésével kész arra, hogy megvitassa a külföldi harcosok és a terrorizmus ügyét. Remélem, hogy a Biztonsági Tanács valóban egységes lesz, és jó megoldást fog találni.
- Gondolja, hogy Basár el-Aszad, Szíria elnöke szövetséges lehet egy ottani harcban?
- A mostani helyzet a szíriai helyzet következménye. Nem az oka. Neki is mindent meg kellene tennie, amit csak tud, hogy szembeszálljon a terrorizmussal. És ven egy szélesedő koalíció a nemzetközi közösségben.
- Része lehet annak a koalíciónak?
- Meg kell várnunk, hogy milyen opciók merülnek föl.
- A háborúskodás morálisan is pusztító hatású. Említette, hogy lefejezésekről érkeznek hírek, de azt is egyre gyakrabban látjuk, hogy gyermekek is célponttá válnak. Nemcsak Irakban, hanem Szíriában és a legutóbbi izraeli-palesztin konfliktusban is. Ezt ön felháborítónak nevezte. Megváltozik a hadviselés? Ilyen a modern háború jellege?
- Van egy erkölcsi felháborodás, és van az emberi jogok egyetemes nyilatkozata. Nem arról van szó, hogy nincsenek irányelveink, hanem arról, hogy az emberek nem tartják be azokat. A nemzetközi közösségnek teljesen egységesnek kell lennie, párbeszédet kell folytatniuk a vallási és politikai vezetőknek, illetve a civil szféra vezetőinek. Nagyon világos felhívásra van szükség a világ minden népétől, és hallgatniuk kell erre a felhívásra.
- Az ideológia azonban olyan erős. Ha röviden visszatérünk Szíriához és az Iszlám Államhoz, az ideológia olyan befolyásos, hogy fiatalok tömegei csatlakoznak ehhez a csoporthoz. Nem hallják meg az üzenetet. Hogyan látja ezt?
- Aggaszt az a fajta ideológia vagy hit, amely más emberek hitét akarja diktálni – ez teljesen elfogadhatatlan. Lehetséges, hogy azonnal nem tudjuk ezt megszüntetni, ezért van szükség arra, hogy szilárd legyen az elhatározásunk, és a világ vezetői még határozottabban vállalják vezető szerepüket ebben a küzdelemben. Hallgassák meg az embereket, és előzzenek meg mindeféle lehetséges konfliktusforrást és sérelmet. Ez nagyon fontos, és ezért volt az üzenetem mindig is következetes és erős: hallgassák meg alaposan az emberek véleményét. Ennek hiánya miatt van oly sok belső konfliktus az országokban.
- Említettem az izraeli-palesztin konfliktust, a két oldal szembenállása élesebbnek tűnik, mint valaha. Gondolja, hogy mandátuma végéig, 2016 decemberéig lehetséges békeszerződés?
- Biztató, hogy a legutóbbi tűzszünetet nagymértékben betartják. Ez azonban nagyon törékeny állapot. Ezért nagyon kemény hangnemben tárgyalunk mindkét oldal vezetőivel. Megvitatták az alapvető ügyeket, megállapították a problémák gyökereit. Ha nem oldják meg az alapvető problémákat, akkor csak ideiglenes lehet a tűzszünet, és ez újabb erőszakhoz vezethet.
- 2-3 évente megtörténik.
- Ez nagyon szomorú. Ezért sürgettem a két oldal vezetőit, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Már azonosították a problémákat. Minden azon múlik, hogy mennyire tudnak rugalmasak lenni, és megállapodjanak egy jobb jövő érdekében.
- Optimista ezügyben?
- Én mindig optimista vagyok. Főtitkárként folyamatosan a remény és az optimizmus üzenetét kell tolmácsolnom. Természetesen elkötelezettek vagyunk a gázai újjáépítés ügyében.
- Nem az újjáépítés az igazi probléma.
- Ha az újjáépítést anélkül hajtják végre, hogy szilárdan megalapoznák a politikai megoldást, akkor az haszontalan, amint azt már láttuk. Korábban is újjáépítetté már az övezetet, aztán megint lerombolták. 2012-ben is ez történt. Aztán újra és újra lerombolták. Ezért mondom azt, hogy nem folytathatjuk így tovább az építést és rombolást, melyet újabb építés és rombolás követ. Ennek kell az utolsó alkalomnak lennie, hogy újraépítünk. Készek vagyunk az építésre, de politikai megoldásnak is lennie kell.
- És ennek a megoldásnak a Biztonsági Tanács szintjén kellene megszületnie. Rendkívül frusztráló lehet önnek, hogy az öt vétójoggal bíró ország gyakran saját céljaira használja a vétót. A következő kérdést Kary Ma küldte: Az ENSZ tud-e valamit tenni a vétózó hatalmakkal szemben?
- Természetesen. Az Egyesült Nemzetek Szervezete komoly szerepet vállalt. John Kerry amerikai külügyminiszterrel megpróbáltam tető alá hozni a tűzszünetet, hogy véget érjen az erőszak. Több ország is részt vett ebben a folyamatban, és segített, például Egyiptom. Politikai párbeszéddel lehet csak megoldani ezt a válságot.
- Nagyon frusztráló lehet ez.
- Természetesen sok csalódás ér, de biztató látni, hogy a Biztonsági Tanács tagjai aktívan dolgoznak a megoldási lehetőségeken. Például azon, hogy határozatot fogadjanak a Biztonsági Tanácsban annak érdekében, hogy segítsünk újjáéípteni Gázát, és hatékony ellenőrzési mechanizmust dolgozzunk ki a tűzszünet betartatására.
- Sok mindenről kell még beszélnünk. Mielőtt a klímaváltozásra áttérünk, lássuk az ukrajnai helyzetet. Ukrajnában kísérletet tesznek a békekötésre. Elégedett az ottani helyzettel?
- Bátorítónak tatom, hogy a tűzszünetet, amely a minszki megállapodáson alapul, nagyrészt betartják. Igaz, vannak szórványos lövöldözések, és humanitárius segítségnyújtásra is szükség volt. Az ENSZ kezdettől fogva azon fáradozott, hogy segítsen tárgyalóasztalhoz ültetni az ukrán és az orosz vezetőket. Örvendetes, hogy beszélnek egymással telefonon, és találkoznak. Folyvást arra biztatom őket, hogy folytassák ezt.
- A Krím elvesztése lenne a béke ára? Gondolja, hogy Ukrajna visszaszerzi majd a Krímet?
- Már világossá tettem, az az álláspontunk, hogy az országok területi egységét és szuverenitását teljesen tiszteletben kell tartani, az ENSZ alapokmányának megfelelően. Ismét sürgetem Ukrajna és Oroszország vezetőit, hogy üljenek le, és őszintén tárgyaljanak a békéről és a biztonságról – és nem csak Ukrajnáéról, hanem a régió biztonságáról is. Ennek globális hatásai is vannak, érintheti a politikai stabilitást és a világgazdaságot is.
- Egy másik ügy, amely érintheti a világgazdaságot is, egy olyan téma, amely közel áll az Ön szívéhez: a klímaváltozás. Úgy írta le, mint korunk meghatározó kérdését. Folyton-folyvást azt halljuk, hogy, cselekedni kell, mielőtt késő lesz. Enea Agolli azt kérdezi főtitkár úrtól, hogy visszafordítható-e még felmelegedés folyamata.
- Képesek vagyunk rá, ha most cselekszünk. A mostani csúcstalálkozó majdnem az utolsó lehetőség arra, hogy a világ vezetői, a gazdasági vezetők és a civil társadalom vezetői elkötelezzék magukat. Mindenekelőtt abban, hogy a hőmérséklet globális emelkedése ne legyen több 2 Celsius foknál, és abban, hogy a szén-dioxid-kibocsátást ennek a kétfokos határnak megfelelően korlátotozzuk. Mozgósítani kell a piacokat, a pénzügyi köröket is, hogy támogassák a fejlődő országok kibocsátáscsökkentését, mert sokuknak nincs erre kapacitása. Mindenkinek a fedélzeten kell lennie.
- Igen, mindenkinek ott kell lennie. Ezt a csúcstalálkozót megszervezni is nagy teljesítmény, de csalódott lehet amiatt, hogy India, Kína és Oroszország vezetői távol maradnak.
- Alaposan megvitattam ezt a kérdést a kínai vezetővel és az indiai vezetőkkel is. Otthoni feladataik miatt nem tudnak személyesen jelen lenni. Kína ugyanakkor nagyon magas szinten képviselteti magát, a politikai hierarchiában 3. vezetővel.
- De ez rossz üzenetet közvetít.
- Az indiai kormányfő eljön, bár a csúcstalálkozón nem vesz részt, 27-én érkezik, és felszólal az ENSZ Közgyűlésén. Azt várom, hogy az indiai kormány elkötelezi magát komolyabb célok elérése mellett.
- Bizonyára néha kedve lenne ahhoz, hogy kezébe temesse a fejét, és sírjon, mert oly sok küzdelem volt, mire eljutott idáig, de még sok akadályt kell leküzdeni.
- Természetesen sok nehézséget kell még leküzdeni, de nagyon kevés az időnk. Ígéretet kaptam, hogy a lehető legtöbb vezető részt vesz a klímacsúcson, több mint 125 állam- és kormányfő, valamint uralkodók vesznek rész a tanácskozáson több tucatnyi gazdasági és környezetvédelmi miniszter társaságában. Ez minden idők legnagyob csúcstalálkozója. A környezetvédelmi felvonulás New Yorkban…
- Eddig nem volt példa arra, hogy csatlakozzon a menethez….
- Példátlan, hogy az ENSZ-főtitkár csatlakozzék egy százezres tömeghez, amely hallatni akarja hangját.
- Mi az Ön üzenete, ha röviden kellene megfogalmaznia, egy megafonnal a kezében. Mit mondana a New York-i utcán?
- Cselekedjetek most! Ha nem tesszük ezt most, akkor nagyobb árat kell majd fizetnünk. Ez a mi világunk, és a föld pusztulóban van. A prosperitás nevében meg kell kímélnünk a földet a következő nemzedékeknek környezetvédelmi, társadalmi és gazdasági szempontból is. Ez a mi világunk és az utánunk következő generációk világa. Erkölcsi és politikai felelősségünk is van.
BAN KI MUN:
- Ban Ki Mun az ENSZ főtitkáraként második ciklusának közepénél jár
- A globális felmelegedés a kulcskérdés Ban Ki Mun számára, mint mondta “ez korunk meghatározó ügye”
- Kofi Annant 2007-ben váltotta, ő az Egyesült Nemzetek Szervezetének 8. főtitkára
- Ban Ki Mun dél-koreai, karrierdiplomata
- 1944. június 13-án született