NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Lélegző erdők

Lélegző erdők
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button

Kevesen tudják, hogy az erdők csak nappal alakítják oxigénné a szén-dioxidot, éjszaka ugyanúgy szén-dioxidot bocsátanak ki, mint a legtöbb élőlény. Hogy alakul a kettő aránya – ezt kutatják az IES (Intézet a Környezetért és Fenntarthatóságért) tudósai.

Az erdő nap közben megköti a szén-dioxidot, ezzel a légzésünkhöz szükséges oxigént termelnek. De éjszaka mindez megfordul: az erdő szén-dioxidot termel. Az Európai Bizottság Közös Kutatási Központjának (JRC) tudósai egy megfigyelő állomást állítottak fel az erdőben, amely a talajszinten és a koronaszint felett is folyamatosan méri a levegő összetételét.

- Hogy megmérjük az erdő légzését, hogy mennyi szén-dioxidot köt meg és mennyit bocsát ki, felhúztuk ezt a harminchat méter magas tornyot, amely tíz méterrel magasodik a koronaszint fölé – mutatta büszkén az Euronews-nak Carsten Gruening, klímakutató.

Az érzékelők arról gyűjtenek adatokat, hogyan hat a klímaváltozás az erdő biokémiájára.

- A műszerek a szén-dioxid, a víz és ózon mennyiségének változásait mérik olyan paraméterekkel együtt, mint a teljes napsugárzás, valamint a napsugárzás azon a spektrumon, amelyet a növények a fotszintézishez használnak – magyarázta Ignacio Goded Ballarin, a JRC technikusa.

- A műszereink optimális magasságban helyezkednek el a lombkorona fölött, így mérik a kémiai folyamatokat a légkör és az erdei ökoszisztéma között – tette hozzá Olga Pokorska, a környezeti kémia kutatója.

MInden élő szervezet – ideértve a növényeket és a talajlakó baktériumokat – anyagcseréje során szén-dioxidot termel. A napsütés hatására a növények a széndioxidból szénhidrátokat állítanak elő, de éjszaka a fotoszintézis megáll, a szén-dioxidot a növények kilehelik a légkörbe.

- Arról szeretnénk többet megtudni, hogyan kötődnek ezek a folyamatok a változó klimatikus viszonyokhoz – mondta el Carsten Gruening. – Ha változik a hőmérséklet vagy a rendelkezésre álló víz mennyisége, az mennyiben hat a növények szén-dioxid-megkötő kapacitására.

A tudósoknak több évre van szükségük olyan adattömeg előállításához, amelyből kiderül, hogyan csökken idővel az a szén-dioxid-mennyiség, amit az erdő képes megkötni. A tudósok legalább tíz évig fogják követni a szén-dioxid-szint hullámázását, így a klímaváltozás hatását is az erdei ökoszisztémára.

- Egy ilyen mérőállomásokból álló nagyobb hálózat segít megérteni, hogyan reagálnak az erdők a klímaváltozásra – magyarázta a projekt célját Carsten Gruening. – Ez a hálózat egész Európát igyekszik lefedni. Később remélhetőleg az egész bolygót.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Természetes szén-dioxid tárolók a tenger mélyén

Héphaisztosz robot képében védi a mesterembereket

Nanotechnológiás terápia a mellrák ellen