A világ hatezer nyelvének a fele eltűnhet az évszázad végére. Ez nem csak a kulturális örökség miatt probléma, hanem emberi jogi kérdés is.
Kenya: nyelvmentés a huszonötödik órában
A Yaaku egy gyümölcstermesztésből és méhészkedésből élő bennszülött törzs Kenyában. Összesen ötezerötszázan vannak, ezzel ők az egyik legkisebb törzs a világon.
A nyelvük még nagyobb veszélyben van, ugyanis a Yaaku-k, hogy jobban boldoguljanak, elkezdték inkább gazdagabb marhatartó szomszédaik, a maszájok nyelvét beszélni. Így könnyebben tudták eladni a portékáikat a maszáj piacokon – ennek azonban drámai hatása volt a nyelvükre.
A nyelvet folyékonyan beszélő egyik utolsó asszony halála után a közösség egy nyolcvannégy éves öregember segítségével nekilátott, hogy iskolai oktatás keretében támassza fel a Yaaku nyelvet és kultúrát.
ENSZ: a nyelvhasználat, mint emberi jog
Az ENSZ egyik pro bono emberi jogi szakértője Izsák Rita. Szakterülete a kisebbségi jogok, ezen belül az etnikai, vallási és a nyelvi kisebbségek jogai. Szerinte a nyelvhasználat – bár kevésbé ádáz harcok terepe, mint a vallási vagy az etnikai kisebbségek ügyei – olyan emberi jogi kérdés, amelynek a megoldására muszáj forrásokat biztosítani. Ugyanakkor kreatív megoldásokkal, a még élő anyanyelvi beszélők bevonásával az eltűnés széléről is vissza lehet hozni egy nyelvet.
Spanyolország: a baszk nyelv újjászületése
Spanyolországban Franco tábornok uralma alatt a baszk nyelv egy ideig tiltott volt, és a veszélyeztetett nyelvek listájára került. majd negyven év kemény munkája árán a dialektusok egyesítésével létrehoztak egy sztenderd baszk nyelvet, kiépítették a nyelvoktatás speciális kereteit, ennek következtében az euskera batuá-t ma már egymillióan beszélik.