rendkívüli hír

Törökország: merre tovább, AKP?

Éppen ezt olvassa:

Törökország: merre tovább, AKP?

Betűméret Aa Aa

Recep Tayyip Erdogan július 22-én búcsút intett a pártnak, amelyet alapított és amelyet vezetett több mint egy évtizeden át. Az Igazság és Fejlődés Pártjától, az AKP-ről van szó.

- Pontosan 13 éve, hogy erről az emelvényről beszélek. Senki sem örök. A legfontosabb, hogy jó emléket, jó örökséget hagyjon az ember maga után – mondta.

Kétség nem fér hozzá, Erdogannak szándékában áll jó emléket hagyni az utókorban, azonban az is fontos számára, hogy fél szemét továbbra is rajta tartsa a párton.

Necmettin Erbakan Boldogság Pártjának romjain 2001 augusztusában fiatal, modern politikai generáció rendeződött tömörülésbe. Ez lett az AKP, amely magát konzervatív demokrata néppártként jellemezte.

Az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok teljes mértékű respektje – az ideológia szárnyalt, és nem sokkal az alapítás után ez a párt győzedelmeskedett az általános választásokon, elnyerve a parlamenti helyek kétharmadát. 2003-ban Erdogan lett a miniszterelnök és a párt feje. A világ pedig kíváncsisággal és szorongással figyelt.

“A politikai iszlám pártja, amely fejét veszi a világi államnak” – az AKP azért rácáfolt erre a skatulyára, a párt programjában nincs utalás az iszlámra. Erdogant évek alatt olyan támadások érték, amibe nyugaton bármely politikus már régen megbukott volna. Az a bizonyos anatóliai hátország azonban tűzön-vízen át kitart mellette.

2008-ban, a demokratikus alapszabadság nevében Erdogan megkísérelte eltörölni az egyetemeken érvényben lévő, a muzulmán fejkendő viselésére vonatkozó tilalmat. Az alkotmánymódosítást a tanulók szabadságjogainak védelmével indokolták.

Öt évvel később pedig az állami intézményekben is megjelentek az első fejkendőt viselő nők. A Török Köztársaság történetében először engedélyezték, hogy a muzulmán nők a parlamentben és a közhivatalokban is hordjanak kendőt.

Ezek a változtatások egyre csak tüzelték a világi állam híveinek tüzét. Egy éve egyetemisták vonultak utcára, a kormány azon tervei ellen, melyek értelmében beszüntetnék a koedukált kollégiumokat. Az internetes közösségi oldalak szigorú állami kontrollja pedig csak a hab volt a tortán.

Ráadásul az idő folyamán megromlott a kapcsolat az eddigi miniszterelnök – vagyis Erdogan – és az eddigi államfő, Abdullah Gül között. A pártot ugyancsak alapító Gül Erdogan számlájára írta az autoriter konzervativizmus felé vett irányt. Gül következő nagy kihívása az elnöki székből az AKP soraiba való visszatérés lesz, ami garantáltan hatalmi harcot sejtet a két politikus között.