rendkívüli hír

Faji zavargások: Martin Luther King "álma" még jó ideig álom marad

Éppen ezt olvassa:

Faji zavargások: Martin Luther King "álma" még jó ideig álom marad

Betűméret Aa Aa

A legutóbbi faji zavargásokat az Egyesült Államokban a 2009-2010 fordulóján történtek váltották ki. Az áldozat neve Oscar Grant. A szilveszteri karneválból hazatérő afroamerikai fiatalt igazoltatás közben hátba lőtte egy járőr. Grant 22 éves volt. Az eseményt több szemtanú is rögzítette a telefonjával, a felvételek bejárták az internetet.

1963. augusztus 28-a. Martin Luther King, a feketék polgárjogi mozgalmának emblematikus alakja a faji diszkrimináció felszámolására szólította fel az Egyesült Államok törvényhozóit, egy igazságosabb társadalmi berendezkedés álomképét vetítve elő. Az évek során előadókörutakon emelt szót a fennálló társadalmi igazságtalanságok, az afroamerikai lakosságot sújtó negatív megkülönböztetés ellen. A folyamatos tiltakozások vezettek végül el az 1964-es Polgárjogi Törvény, illetve az 1965-ben elfogadott Választójogi Törvény elfogadásához.

A formalitás azonban nem jelentett végleges megoldást a problémára, a hatvanas évek még felkelésektől voltak hangosak, olykor halálos áldozatokat is követeltek, maga Martin Luther King 1968-ban halt meg: memphis-i látogatásán lelőtték. Több tucat halott, több ezer őrizetbe vétel jellemezte tehát a hatvanas éveket, a hetvenes és nyolcvanas esztendők valamivel csendesebben teltek.

A következő fekete évszám 1992, a helyszín Los Angeles. Az indulatok először Rodney King, fekete gépkocsivezető bántalmazásakor szabadultak el. Néhány nap múltán pedig egy koreai boltos megölt egy 15 éves fekete lányt, mert tolvajnak hitte. A zavargások hat napon át tartottak, a Nemzeti Gárdisták és a tengerészgyalogosok által levert lázadásnak 53 halottja volt.

2008-ban aztán megvalósulni látszott Martin Luther King elhíresült mondata, miszerint “Van egy álmom”: az Egyesült Államok első embere afroamerikai lett: Barack Obama személyében. A remény, hogy a faji diszkrimináció feledésbe merülhet, újjáéledt.

A kijózanító cáfolat 2012-ben érkezett. Trayvon Martin egy februári éjjelen halt meg, a fegyvertelen afroamerikai kamaszt a boltból hazafelé menet lőtte le egy önkéntes polgárőr. George Zimmerman állítása szerint a fiú rátámadt, értékelhető tanúvallomás híján a férfit az esküdtszék végül felmentette mind gyűlöletből elkövetett gyilkosság, mind emberölés vádja alól.

“Ha fiam lenne, úgy nézne ki, mint Trayvon Martin” – hangzottak az amerikai elnök szavai a történtek után, sőt a rákövetkező évben ha lehet, még erősebb mondat hagyta el a száját: “Trayvon Martin én magam is lehettem volna, úgy 35 évvel ezelőtt”.

A Missouri állambeli Fergusonban több évtizedes feszültség tört felszínre idén augusztus 9-én, amikor egy rendőr lelőtt egy fegyvertelen afroamerikai fiút. Missouriban az lemúlt évtizedekben nem volt téma a feketék és fehérek közti feszültség, a tinédzser meggyilkolását követően azonban a düh, az indulatok szabadon törtek utat maguknak.

Fergusont a hetvenes évekig elsősorban fehérek lakták, mígnem számos fekete család költözött a településre, mire a fehér családok többsége menekülőre fogta, hogy gyermekeit más iskolába járathassa. Ma már az ott élők kevesebb mint egyharmadának fehér a bőre, igaz, a városvezetésben nincsenek túlsúlyban az afroamerikaiak. Ráadásul a feketék jóval alacsonyabb életszínvonalon élnek mint a fehérek. Ebből következően a peremkerületekben a bűnözés is elterjedt, amiért a rendőrök szinte csak és kizárólag a fekete fiatalokat teszik felelőssé.

A második boncolás eredményei szerint a 18 éves Michael Brownra legalább hatszor lőttek rá, szemből: kétszer a fején, négyszer pedig a karján lőtte meg a járőr, Darren Wilson.