HIRDETÉSA törökök először szavazhatnak közvetlenül az elnök személyére az augusztus 10-i és 24-i voksolással. Az eredmény akár történelmi fordulópontot is hozhat az ország számára, de mindenképp hatással lesz a politika mellett a gazdasági életre is.
Az új elnöknek számos kihívással kell szembenéznie. Először is belpolitikai téren. Sok tekintetben mondható jónak a helyzet, de a kurd problémát még mindig nem sikerült kezelni.
A külpolitika bonyolultabb, mivel Törökország körül több államban uralkodnak háborús viszonyok, így Szíriában és Irakban. Törökország már most több mint egymillió szíriai menekültről gondoskodik.
- Törökországban a mély problémákat évek óta nem sikerült megoldani. A kurdok és az alaviták, illetve több kisebbség ügye, vagy a hithű muzulmánok problémái megoldatlanok – mondta Mahmut Övür, publicista.
Miután márciusban szép eredménnyel győzött a helyi választásokon Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök, most a köztársasági elnöki méltóság viselésére készül.
Két riválissal kel megküzdenie. Egyik kihívóját a legfőbbellenzéki pártok támogatják, a másik egy kurd jelölt. Egyelőre Erdogan tűnik befutónak, kevés esélyt hagyva a többieknek.
Ha Erdogant megválasztják, Törökországban átmenet kezdődhet egy elemző szerint:
- Szerintem az emberek által választott elnök félelnöki rendszer felé vezetheti a rendszert. Emiatt a miniszterelnök szerepe is változni fog, azzal együtt, hogy ehhez alkotmányos módosításra lesz szükség. Úgy vélem, hogy az Igazság és Fejlődés Pártja erre felkészült – tette hozzá Mahmut Övür, publicista.
A török ellenzék igyekszik megdönteni a jelenleg hatamon lévő párt pozícióját. Az elmúlt 12 évben az ellenzéki pártok több választáson vagy népszavazáson is vesztettek.
- Az a legfőbb probléma, hogy az ellenzék nem elég erős politikailag. Az ellenzéknek erős alternatívát kellene tudni kínálni. Mint tudjuk, a két fő ellenzéki párt elkezdtek közös jelöltet állítani – magyarázta Mahmut Övür, publicista.
Ez a jelölt Ekmeleddin Ihsanoğlu. Az Iszlám Együttműködési Szervezet korábbi elnökének a közvéleménykutatások szerint a szavazatok 40 százalékát van esélye elnyerni.
Az Euronews munkatársa, Bora Bayraktar jelenti Isztambulból:
- Úgy tűnik, hogy az elnökválasztás fordulópontot hoz Törökország számára. A török politikusok sűrű napok elébe néznek mind a kormány, mind az ellenzék oldalán, és változás időszaka kezdődik.
Euronews:
A törökországi történelmi jelentőségű elnökválasztás előtt Isztambulba látogatunk. Az A&G tanácsadó vállalat elnöke, Adil Gür fog válaszolni kérdéseinkre, aki ismert arról, milyen pontosan képes megjósolni felméréseken a választási eredményeket.
A jelenlegi miniszterelnök, Recep Tayyip Erdogan és a Demokratikus Néppárt, a HDP jelöltje, Szelahattin Demirtás is jól ismert politikusok. De a harmadik elnökjelölt, Ekmeleddin Iszanollu már kevésbé ismert.
Gondolja, hogy ez hátrány számára?
Adil Gür:
HIRDETÉS- A felmérések szerint az emberek 80-90 százaléka ismeri Iszanollut. De az, hogy a nevét már hallották, nem azt jelenti, hogy politikai szempontból is ismert lenne.
Az embereknek tudniuk kéne a politikai nézeteiről, azt, mit gondol Törökország legfontosabb problémáiról.
Például mit is gondol ő a kurd kérdésről? Vagy milyen külpolitikát képviselne?
Lényeges lenne, hogy mindez ismert legyen az emberek előtt. Ebben a helyzetben sajnos Ihsanoglu úr hátrányban van Erdogannal vagy Demirtással szemben, még akkor is, ha ismert a neve.
Ezen a választáson nem pártokra, hanem jelöltekre kell majd voksolni. Mit gondol, a szavazók pártszimpátia alapján fognak jelöltet választani, vagy sok lesz az átszavazás?
HIRDETÉS- Jól látni a felmérésekben, hogy azok 97 százaléka, akik a legutóbbi helyhatósági választásokon az AKP-re szavaztak, most Erdoganra fognak. A HDP – szavazók 98, 4 százaléka pedig Demirtasra adja le majd a voksát. Ugyanakkor Ihsanoglu több mint 10 párt támogatását tudhatja maga mögött. Az mégsem tűnik valószínűnek, hogy mindezen pártok szavazói egy jelöltre szavazzanak. Ebben az esetben valószínűbbek az átszavazások.
Összegezve: az AKP és a HDP szavazói bázisa a pártjaik jelöltjeit támogatja majd.
A szavazatvesztéssel inkább a Köztársasági Néppártnak (CHP) és a Nemzeti Cselekvés Pártjának (MHP) kell számolnia.
-Ha az első fordulóban egy jelölt sem szerez abszolút többséget, és a HDP jelöltje, Demirtás kiesik a versenyből, akkor a tömegek, amelyek eredetileg rá szavaztak, kire fognak majd?
- Demirtas szavazói kurd származásúak. A legutóbbi 8-10 év választásaiból kitűnik, hogy mindössze két pártnak sikerült kurd szavazatokat szereznie: az AKP-nek és a HDP-nek.
HIRDETÉSÍgy tehát a HDP és a kurd párt szavazóinak nagy része fogja Erdogant választani.
Nem hinném, hogy lesz második forduló, az elsőben eldől majd a választás.
- Köszönöm a beszélgetést.
- Én is köszönöm.