HIRDETÉSTörténelmi pillanatok tanúi lehetünk az űrkutatásban. A Rosetta űrszonda augusztus 6-án, szerdán megközelített egy üstököst, és a következő hónapokban vele együtt repül majd. Az Euronews az Európai Űrügynökség (ESA) csapatának segítségével mutatja be a példátlan missziót, az üstökösvadászok munkáját.
Mérföldkő az űrkutatásban
A Rosetta küldetését hatalmas érdeklődés övezi szerte a földkerekségen. Az Európai Űrügynökség műveleti központjában, a németországi Darmstadtban sok száz újságíró volt tanúja annak a lélegzetelállító pillanatnak, amikor az űrszonda elérte a 67P/Csurjumov-Geraszimenko névre keresztelt üstököst.
- Ott vagyunk, létrejött a randevú. Hatalmas lépést tettünk, valódi mérföldkő ez az űrkutatásban. És most egy teljes éven keresztül ott is maradunk az üstökös nyakán – jelentette be diadalittasan Matt Taylor, a projektben résztvevő egyik tudós.
A képeken jól látszik az az égitest, amelyet tíz éve üldöztünk: a 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös. A szakembereket is meglepte, hogy úgy tűnik, mintha nem is egy, hanem két összetapadt poros jégdarabból állna.
Gumikacsa a világűrben
- Ez egy furcsa üstökös. Sokat találgattuk, hogy milyen lehet az alakja. De azt senki sem gondolta volna, hogy olyan, mint egy gumikacsa – mondta Armelle Hubault, a műholdat irányító stáb tagja.
Paolo Ferri, a Rosetta-misszó igazgatója ehhez annyit tett hozzá: – Meglepő a formája. Tudományos szempontból ez a legizgalmasabb objektum, amit csak el lehet képzelni. Illetve el sem lehet képzelni.
A képeket egy Osiris elnevezésű kamera készítette az üstökösről. A berendezésben hasonló szenzor működik, mint egy digitális kamerában, hogy az égitestet bemutató felvételek minél részletesebbek legyenek.
A “Rosetta szemén” keresztül rengeteg részletet látunk. Például akkora szikladarabokat, mint egy ház – mondta Holger Sierks, a Max Planck Institute kutatója.
Szemtől szemben egy ismeretlen világgal
Az üstökös 12 óra alatt fordul meg a tengelye körül a világűrben. Ez pedig azt jelenti, hogy a Rosetta tizenegy berendezése alaposan megvizsgálhatja minden oldaláról.
Még soha senki sem látott üstököst ilyen közelről. Szemtől szemben állunk egy ismeretlen világgal. A repülést irányító szakemberekre most bonyolult manőverek várnak – meglehet, a legbonyolultabbak, amelyeket valaha az ember végrehajtott az űrben.
- Most, hogy odaértünk az üstököshöz, meg kell állapítanunk a legfontosabb jellemzőit. Kezdetben tehát mindenféle furcsa keringési pályán fogunk repülni az üstökös körül, időnként szinte háromszög alakban, hogy mindenfelől szemügyre vehessük, és rekonstruálhassuk a formáját. Ezeket az íveket az üstökös gravitációja alakítja, és éppen ez az, amit meg akarunk mérni. Magát az űrszondát használjuk szenzorként – mondta el Andrea Accomazzo repülési igazgató.
A Föld keletkezésének tanúi
A gravitációs térképre sürgősen szükségük van a tudósoknak, méghozzá szeptemberig, ha tartani akarják a misszió eredeti menetrendjét: – Amit ezekben a napokban csinálunk, az alapvetően fontos a küldetés szempontjából. Ha nem határozzuk meg pontosan az üstökös jellemzőit, akkor nem tudunk repülni körülötte. Úgy kell megtanulnunk repülni körülötte, hogy közben repülünk körülötte. Ezt a problémát kell megoldanunk heteken belül – tette hozzá a repülési igazgató.
A Rosettára újszerű feladatok egész sora vár, mert a tudósok részletekbe menően meg akarják érteni, hogy mi is ez az üstökös. A Jupiter körül több millió hasonló üstökös található, ezek a legegyszerűbb égitestek a Naprendszerben. Annyira régiek, hogy segítségükkel olyan molekulákat vizsgálhatunk, amelyek már akkor is léteztek, amikor a Föld keletkezett, 4 és fél milliárd évvel ezelőtt.
Ahogy Holger Sierks fogalmaz, ezek az üstökösök hozták azt a vizet, amelyből mi magunk is vagyunk, és amit iszunk minden nap. Ilyenformán kapcsolat van a Föld, az élet és az üstökösök között. Az üstökösök arról árulkodnak, hogy miképpen változott, fejlődött a Naprendszer hőmérséklete és kémiai összetétele.
HIRDETÉSLeszállópálya kerestetik
A Rosetta pillanatfelvételeket készít a 67P-ről, az űrszonda leszállóegysége pedig testközelből is meg szeretné vizsgálni az üstököst. A szakemberek remélik, hogy novemberben sikerül leszállni az égitesten, és 2015 végéig ott is marad. Ám ehhez megfelelő helyet kell találni a landolásra, ami roppant nehéz feladat.
Naivan azt képzelhetnénk, hogy elég találni egy kellemesen sík területet a leszálláshoz, de a helyzet ennél bonyolultabb – magyarázza Matt Taylor. – A felszín rövid idő alatt is jelentősen megváltozhat, akár folyékony halmazállapotúvá is alakulhat, ott pedig nem lenne jó landolni. Szóval nagyon sok mindent kell figyelembe vennünk.
A földi irányítók folyamatos kapcsolatban állnak a Rosettával, és ellenőrzik az űrszondát, amely már csaknem 6 és fél milliárd kilométert tett meg a világűrben.
Tudósok karácsonya
HIRDETÉSArmelle Hubault büszkén mondja, hogy a műhold remekül működik, különösen akkor, ha belegondolunk, hogy már tíz éve úton van. A legtöbb szatellit ennyi idő alatt be is fejezi a küldetését, és kivonják a forgalomból. A Rosetta viszont csak most kezdi a munkáját.
Azok, akik részt vesznek ebben a páratlan munkában, alighanem pályafutásuk legizgalmasabb időszakát élik. Ferri igazgató szavai szerint olyan lelkesek, mint a gyerekek karácsonykor: – Azt hiszem, mindannyian mélyen átérezzük, hogy micsoda nagyszerű pillanatok részesei lehetünk. Ez valóban történelem!
- Semmihez sem fogható élmény. A felfedezés izgalma, a tudomány – és néha csak álmélkodunk. Tavaly óta dolgozom a Rosettával, és azóta a fiam azt mondja, hogy tudós akar lenni. Ez a legnagyobb dolog! – lelkendezik Matt Taylor.
Rövidhírek a világűrből
- Hét hónappal elindítása után megkezdte munkáját a Gaia műhold. Feladata galaxisunk milliárdnyi csillagának megfigyelése. Az Európai Űrügynökség elkészíti a Tejútrendszer háromdimenziós térképét, amely segít megérteni a galaxis keletkezését és fejlődését.
HIRDETÉS- Új képeket készített a Merkúr felszínéről a NASA Messenger műholdja, amely vulkáni tevékenység nyomaira bukkant a bolygón. A kráterek árnyékában a jelek szerint valamikor jég is lehetett.
- A NASA houstoni központjában gyakorol Samantha Cristoforetti olasz űrhajós. Az egykori vadászpilóta novemberben indul féléves küldetésére, amelyet a Nemzetközi Űrállomáson tölt majd el.