rendkívüli hír

rendkívüli hír

Megérkezett üstököséhez a Rosetta űrszonda

Éppen ezt olvassa:

Megérkezett üstököséhez a Rosetta űrszonda

Megérkezett üstököséhez a Rosetta űrszonda
Betűméret Aa Aa

Találkozott az Európai Űrügynökség űrszondája és célüstököse. A Rosetta nevű űrszonda a pályára állás után a tervek szerint legalább egy évig a Csurjumov-Geraszimenko üstökös közvetlen közelében marad és részletesen vizsgálja az üstökös aktivitását.

A Rosetta tíz év -bolygóközi utazás után ért célt.

Az üstököst 45 éve fedezte fel a két orosz tudós, az űrszonda pedig mostantól felderítheti a gumikacsa formájú égitest összetételét, elsősorban azt, hogy alkotóelemei között van-e szén, és hogy van-e rajta víz.

A részben magyar fejlesztésű űrszondát az Európai Űrügynökség 2004-ben lőtte fel egy Ariane-5 típusú hordozórakétán. Egy keringő és egy leszálló egységből áll – utóbbinak kellett leereszkednie az 54 ezer 718 kilométer per óra sebességgel száguldó üstökösre.

A Rosetta küldetése nem más, mint hogy a naprendszer keletkezésének korai szakaszából származó üstökösök egyikének feltérképezésével olyan információkhoz juttassa a tudósokat, amelyekből a földi élet kialakulásának körülményeire következtethetnek.

A tudósok a történelmi pillanatot figyelték

Az Európai Űrügynökség darmstadti vezérlőközpontjából munkatársunk, Monica Pinna jelentkezett. A szakemberek izgatottan kísérték figyelemmel a tudománytörténeti esményt, amire már régóta vártak.

Euronews: – A Rosetta már 100 kilométernél is közelebb jár az üstököshöz, ami rekordközelség. 1986-ban a Giotto nevű űrszondának 500 kilométerre sikerült megközelítenie a Halley-üstököst, így a Rosetta által küldött információk rendkívül fontosak. Már kirajzolódott az üstökös szokatlan alakja, és tudjuk, hogy forróbb, mint eddig becsülték. Fabrizio Capaccioni az olasz Virtis spektrométer, azaz színképelemző műszer működéséért felel. Ő magyarázza el, hogy milyen adatokat küldött az űreszköz.

Fabrizio Capaccioni, űrkutató: – A múlt héten mértük az üstökös legmagasabb felszíni hőmérsékletét, ott, ahol a legjobban süti a nap. -50 fokos hőmérsékletet mértünk. Ez azt mutatja, hogy egy porból álló, elég sűrű héjnak kell lennie, ami nagyon porózus. Ez a felszín nem vezeti a hőt, ezért az üstökösön a hőmérséklet emelkedhet.

Euronews: – Miért küldték az űrszondát pont a Csurjumov-Geraszimenko üstököshöz?

Fabrizio Capaccioni: – Mert ezt könnyű volt elérni, és azért, mert a mozgása stabil, így már tíz éve meg tudták tervezni, hogy a küldetés ezen a napon éri el célját. Az üstökösön általában porból és jégből épülnek fel, a naptól nagy távolságban alakultak ki. Kutatásukkal a bolygók formálódásáról is információt kaphatunk.

A következő fontos dátum a Rosetta küldetésében november 11. lesz, amikor a leszállómodul megkísérli a landolást az üstökös felszínén. Addig is a szonda az üstökös körül kering úgy, hogy megközelítse 5 km-re. Az üstökösre a szondáról leváló Philae modul száll majd le.