rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Mit hozhat a közvetlen elnökválasztás Törökországnak?


Törökország

Mit hozhat a közvetlen elnökválasztás Törökországnak?

Először szavazhatnak a törökök közvetlenül az elnök személyéről az augusztus 10-ére és 24-ére tervezett, kétfordulós választáson. Ez az új helyzet olyan legitimitációt adhat az államfőnek, amely akár a hatalmi viszonyok átrendezéséig is vezethet. De megtörténhet-e és alkotmányos lehet-e egy ilyen fordulat a parlamentáris rendszerű országban, ahol az elnöknek most még csak korlátozott vétójoga van? Az euronews munkatársa, Bora Bayraktar erről kérdezte a Sabanci Egyetem professzorát, dr. Ersin Kalaycioglu-t.

- A válasz lehet igen és nem is, attól függően, ki nyeri a választásokat. Az egyik jelölt ugyanis azt ígéri, megválasztása esetén ő túl fog lépni az alkotmány adta jogain. Ezeket ő túl szűknek tartja, hiszen az ő meglátása szerint az elnököt illeti a végső és tényleges végrehajtó hatalom. Mivel az alkotmány csak államfőként határozza meg személyét, ezért ő ezen túllépne, és elnökként is folytatná a kormányfőként gyakorolt jogait, például szerződések kötését. Ez ellenkezik az államfői poszt hagyományaival és hagyományos szerepével. Ráadásul nincs olyan alkotmányos hézag, ami ezt lehetővé tenné – véli az elemző

Törökország most is hatályos alkotmányát 1982-ben, két évvel a katonai hatalomátvétel után fogadták el. Ez az alaptörvény egy parlamentáris köztársaságot hozott létre, a hatalom megosztásával. Az államfőnél hagyta a végső döntőbíró szerepét, de vétójogait korlátozta és csak néhány vezető tisztviselő kinevezését bízta rá.

- Az elnök most sem az emberek, sem a parlament előtt nem felel. Az alkotmány úgy fogalmaz, hogy az államfő általános felelősséggel bír – mondta Dr. Ersin Kalaycıoğlu.

Az Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) az elnöki rendszer kiépítése érdekében egy új alkotmányt akart elfogadtatni, de ezzel kudarcot vallott. A 2007-es népszavazás ugyanakkor felhatalmazta az Erdogan-kormányt, hogy közvetlen elnökválasztást szervezzen, így az új államfő a választóktól kapja a felhatalmazást, az alkotmányos felelősség nélkül. Az elemző úgy látja, ha az eddigi kormányfőt elnökké választják, akkor ő a végső végrehajtó hatalmat is gyakorolni fogja, az alkotmány átírása nélkül.

- A török politikai rendszer meg fog változni. Az Igazság és Fejlődés Pártjának vezetője lesz az ország első embere, ami összpontosítottabb kormányzásra adhat lehetőséget. Ezt Erdogan ki is fogja használni, de csak az adott jogi keretek között, az alkotmány megváltoztatása nélkül. Ez mindenképpen egy új rendszert fog jelenteni. De ha azt kérdezi, az elnöki rendszer kiépítése felé haladunk-e, akkor a válaszom: nem. Ez nem lehetséges az alkotmány átírása nélkül, ezzel Erdogan és pártja is tisztában van. De új helyzetre kell készülnünk Erdogan személyiségét és azt a felhatalmazást ismerve, amit közvetlen megválasztása jelent – fogalmazott Dr. Nebi Mis, a SETA politikai elemzője.

A többi jelölt aggódva figyeli Erdogan tervét a hatalom gyakorlásának átalakításáról. Ők tartanak attól, hogy az elnök még befolyásosabb lesz. De az elemző szerint csak az idő mondhatja meg, milyen eredménye lenne egy ilyen változásnak.

- Ha Erdogan nyeri a választást, valószínűleg igyekszik majd rendezni viszonyát a kormányfővel, a miniszterekkel és a parlamenttel. Hogy erre milyen választ kap majd? Ezt nem tudhatjuk előre – figyelmeztetett a Sabanci Egyetem professzora, dr. Ersin Kalaycioglu.

Belgium

Az első világháborúra emlékeztek Liège-ben