rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A szabadság ára: film a román emberkereskedelemről


cinema

A szabadság ára: film a román emberkereskedelemről

Együttműködésben a

Románok, németek, magyarok és más nemzetiségek századokon át együtt éltek és dolgoztak Romániában. Ezt Nicolae Ceausescu diktátor is büszkén hangoztatta.

A németek több mint 800 éve kezdtek letelepedni Romániában. A második világháború után több országból kitelepítették őket, Romániából viszont nem: a hatvanas évek közepén még 350 ezer német élt ott.

- Románia a hidegháború idején csaknem 250 ezer német nemzetiségű lakosát adta el Németországnak. Egy titkos román-német kormánymegállapodás tette ezt lehetővé. A hidegháború legnagyobb emberkereskedelméről dokumentumfilmet készítettek, itt Romániában – magyarázza az Euronews tudósítója.

Az egész a 60-as évek végén kezdődött, amikor Románia gazdasága összeomlott a kommunista rezsimben, a szabadságjogokat pedig korlátozták. A Német Szövetségi Köztársaság Willy Brandt majd Helmut Schmidt kancellár és Hans-Dietrich Genscher külügyminiszter közreműködésével óriási összegeket ajánlott Romániának cserébe azért, hogy kiengedjék azokat a romániai németeket, akik el akarták hagyni az országot. A román titkosrendőrség szervezte az ügyletet.

- Néhány évvel ezelőtt jelent meg egy vaskos publikáció. Történészek és kutatók tanulmányozták a titkosrendőrség, a Securitate archívumait. Egy nagyjából ezeroldalas könyvet adtak ki a tárgyalások román iratai alapján – mondja Alexandru Solomon, a dokumentumfilm producere.

Több millió német márkát fizettek Romániának, hogy a németek emigrálhassanak az NSZK-ba. Német részről Heinz Günther Hüsch vezette a tárgyalásokat. Márkamilliókat vitt aktatáskájában Romániába.

- Ez volt a szabadság ára. Nem tudok hasonlóról a történelemben. Azt hiszem, ez példátlan, ez volt a legnagyobb ilyenfajta ügylet.

- Ezeknek az archívumoknak a megnyitása fájdalmas folyamat, hiszen ez nemcsak politikai ügyeket érint, hanem életeket is, embereket, akik szerepelnek a dokumentumokban. Nevezhetjük ezt múltnak vagy közelmúltnak, de valójában ez a jelen, mivel ez olyasvalami, amivel együtt élünk – mondja Alexandru Solomon.

Karl Hahn a 70-es évek végén hagyta el Romániát. Mint mondta, 2000 és 10 000 német márka közötti összeget fizettek értük, tehát meglehetősen olcsón adták el őket.

Később viszont a román kormány dupla üzletet kezdett kötni: egyrészt Németország fizetett, másrészt azoknak is fizetniük kellett az útlevélért, akik távozni akartak.

Erika Lazar 1983-ban emigrált Romániából. A szabadság ára több mint 47 000 márka volt. Akkoriban nagy hullámban távoztak a németek, nem volt választásuk.

- Ami egyetemessé teszi ezt a történetet Európában 2014-ben az az identitás-sztori: német vagy ugyanakkor román is, a családod évszázadok óta Erdélyben él, oda tartozol. Aztán mi történik, ha egy napon, történemi okokból menned kell.

A Romániában élő németeknek évszázadokon át joguk volt arra, hogy használják és tanulják nyelvüket. Amikor Erika Lazar Németországba érkezett, világos volt számára, hogy ősei földjére tért vissza. Az alkalmazkodás azonban nem volt könnyű, mert új hazájuk nagyon különbözött attól az országtól, amelyet egy diktátor vezetett.

- Úgy vélem, vannak olyan közösségek egész Európában, amelyek valamiképpen kapcsolódnak az efféle történethez. Ez a sztori az utolsó tömeges kivándorlásról szól Európában.

Hans-Dietrich Genscher volt külügyminiszter így summázza, miért vállalták az emberek a fájdalmat és az anyagi terhet, hogy elhagyják szülőföldjüket:

- Erősebb volt az a vágy, hogy szabadságban éljenek.

A dokumentumfilmet több fesztiválon is bemutatják majd világszerte, mielőtt az év végén az HBO műsorára tűzi.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

cinema

Mozielőzetes: nyár után jönnek a tankok, a hobbitok és A szürke ötven árnyalata