rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Argentína csődje nem ránthat magával más országot


Insight

Argentína csődje nem ránthat magával más országot

Argentína csődje felveti a kérdést, hogy milyen lehetőségek állnak Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdasága előtt, amely recessziótól szenved.

Az ország június 30-án került technikai csődbe, a türelmi idő New York-i idő szerint július 30-án éjfélkor járt le. A kormány nem tudott megállapodni az őt beperelő két amerikai kockázati alappal, hiába ajánlották fel az argentin bankok például azt, hogy felvásárolják a vitás kötvényeket.

Az államcsődre azonban számítottak a befektetők, éppen ezért a rémület elmaradt. Az emberek várhatóan szabadulnak készpénztartalékaiktól, értékpapírokat, ingatlanokat vásárolnak, mielőtt a peso leértékelődik. Az ingatlanok már az utóbbi hetekben láthatóan drágultak Buenos Airesben.

Az infláció várhatóan tovább növekszik, míg a recesszió mélyül. A csőd nélkül idén másfél százalékos gazdasági lassulásra számítottak. A csőddel három és fél százalékos lehet a visszaesés, míg az infláció elérheti a 41 százalékot.

Argentína a 2001-2002-es gazdasági összeomlása terhét cipeli még most is a vállán. Ám a mostani államcsőd következményeit nem lehet összehasonlítani az előzővel. Akkor a lakossági megtakarításokat zárolták. A feldühödött emberek az utcára mentek tiltakozni, több pénzintézetet megrohantak, az összecsapások során több tucat tüntető életét vesztette.

Elemzők szerint a csőddel Argentína egy időre kizárta magát a nemzetközi tőkepiacról, ugyanakkor nem okoz nagyobb sokkot a feltörekvő piacok tőzsdéin.

*Euronews:
Buenos Airesből az Euronews-zal tart Rafael Di Giorno közgazdász, aki korábban az argentín központi bank elemzője volt, és dolgozott a Deutche Banknak is New Yorkban. Üdvözlöm.

Nem jó hír Argentínának, hogy nem sikerült megállapodni az amerikai kockázati alapokkal a határidő lejártáig. A kormány azt állítja, hogy az ország valójában nincsen csődben. Mi az igazság?*

Rafael Di Giorno: – A valóság az, hogy a hitelminősítő intézetek azért döntöttek úgy, hogy csődnek ítélik Argentína jelen helyezetét, mert nem fizetett a kötvényeseinek. Az átütemezett kötvények tulajdonosai sem kapták meg pénzüket. De ez nem egy tipikus csődhelyzet, mivel az ország tudna fizetni. A pénzt átutalták a bankoknak, ám a bírói ítélet tiltja a hitelezők felé történő kifizetést.

Felmerült, hogy az argentín magánbankok megveszik a vitás kötvényeket az amerikai kockázati alapoktól. Ezt a kormány kérte, esetleg engedélyezte vagy önállóan cselekszenek?

- A hivatalos verzió az, hogy a kormány nem tárgyalhat közvetlenül az érintett két kockázati alappal, az NML-el és az Auerelius-szal. Ezért igyekszik fizikailag távol maradni.

Az említett kezdeményezés az Argentin Bankszövetség magánakciójának tűnik. Ez a szervezet egyesíti a helyi pénzintézeteket. Szóval ők próbáltak egyezségre jutni az amerikai alapokkal.

Ajánlatuk szerint letétbe helyezték volna a vitás összeget, amolyan garanciaként az év végéig, amikor is lejár az egyéni megállapodásokat tiltó záradék. Jövőre Argentina már közvetlenül tárgyalhat a kötvény-tulajdonosokkal.

A befektetők vajon elhagyják Argentínát? Mélyül a recesszió? Hasonló lesz a helyzet, mint 2001-ben?

- A két eset nem hasonlítható össze. A 2001-es csőd katasztrófális volt több szempontból. Az ország GDP-je csaknem 11 százalékkal zuhant, ez brutális esés. Az előrejelzések szerint idén még folytatódik a recesszió, de csak néhány százalékos gazdasági csökkenés várható. Vagyis most inkább beszélhetünk egy technikai csődről, mint valós összeomlásról.

Argentína képes fizetni, a probléma az, hogy most jogilag tiltják neki a fizetések teljesítését.

Az is tény, hogy rendezni kell végre a 2001-es csődöt, csak akkor indulhat meg a fejlődés, de most nem várható masszív tőkekiáramlás. Sőt, a tőkebeáramlás igen magas volt az utóbbi években. Az is igaz, hogy a nagyobb beruházások finanszírozása most problémás, például az YPF olajtársaság birtokában lévő Vaca Muerta-i projekt. Ehhez kellene külső tőke.

Okozhat bármilyen gondot Amerikának vagy Európának Argentína jelen helyzete?

Rafael Di Giorno, argentin közgazdász: – Nem, nem hiszem, hogy bármilyen negatív hatással lenne más országokra, mivel ez nem egy igazi csőd, ha figyelembe vesszük, hogy a fizetési mérleg rendben van és a deviza tartalék is megfelelő. Ha ez nem így lenne, akkor annak súlyos következményei lehetnének más országokra nézve is. De szerintem most nem ez a helyzet.

*Euronews:
Köszönjük Rafael Di Giorno közgazdásznak, hogy elemezte az Argentínával kapcsolatos, meglehetősen összetett helyzetet. Reméljük, hogy országa hamar megtalálja a megoldást.*

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

Insight

Amerika közömbösen szemléli a közel-keleti fejleményeket