Aknát keres, bolygót kutat, agyat műt, mi az? A magától növekedő robotgyökeret fejlesztgetik a Plantoid nevű európai kutatási projektben.
Olyan robotot készíteni, amely az élőlényekhez hasonlóan önmagát építi fel a rendelkezésére álló alapanyagokból – ez a Plantoid nevű projekt egyik célja. Az ilyen szerkezetek gyakorlati felhasználása már nem science-fiction.
A Plantoid központja Pisában, Olaszországban van. Mielőtt nekiláttak megépíteni a robot-gyökereket a kutatóknak meg kellett érteniük, hogyan viselkednek a valódi gyökerek a föld alatt.
- A növényi gyökerek nagyon összetett környezetben fejlődnek, mélyen a föld alatt. A növekedéshez nagy nyomást kell kifejteniük – magyarázta Barbara Mazzolai biológus, a projekt koordinátora. – Csak a végponton folyik a növekedés, egy olyan folyamat, amit ozmózisnak hívunk. A növények úgy növelik a tömegüket, hogy vizet és különböző elemeket szívnak be a talajból, miközben kivetik a felesleges anyagot és az elpusztult sejteket. Eközben olyan nyálkát termelnek, amely megkönnyíti a növekedésüket és a földalatti előrehaladásukat.
Ahhoz, hogy a robot mélyre ásson a talajba, mesterséges anyagból kell felépítenie magát.
- A növekedés a természetben azt jelenteni, hogy az élőlény anyagot épít magába – mondta Ali Szadegi, a projekt egyik mérnöke. – Ezt próbáltuk utánozni egy növekedő rendszer kifejlesztésével. Mesterséges rostokkal etetjük a robotot, amely így felépíti magát és behatol a talajba. Tehát ez a szerkezet képes saját testét felépíteni, képes megnyújtani magát és így behatolni a talajba.
A robotgyökerek ugyanúgy reagálnak az ingerekre, mint a valódiak: kikerülik az akadályokat és a fémtárgyakat, miközben keresik a tápanyagokat és a vizet.
- A gyökerekre annyira jellemző kanyarokat két módszer segítségével utánozzuk – mondta Barbara Mazzolai. – Először is olyan folyadékokat használunk, amelyek elektromos ingerek hatására tapadósabbá vagy folyékonyabbá válnak. A robotgyökér pedig attól kanyarodik, hogy az egyik oldalára több, a másikra kevesebb mesterséges anyagréteg kerül.
A földalatti tájékozódást a robotok puha, de ellenálló anyagból készült kifinomult szenzorokkal oldják meg.
- Ezeket a szenzorokat arra terveztük, hogy olvassák és dekódolják a beérkező információkat a környezetről és az őket körülvevő tárgyakról. Például észlelik, ha megérintik őket, érzékelik, hogy miféle nyomás vagy erő hat rájuk éppen – mutatta be a szóban forgó érzékelőket Lucia Beccai elektronikai mérnök.
A gyökér-robotok kutathatnak ásványi anyagok, olaj, tápanyagok után, megtalálhatják a taposóaknákat, de az űrkutatásban is alkalmazhatják őket. A tudósok még ennél is messzebbre tekintenek: a növekedő, hajlékony robotkarok akár az agysebészetben is szerepet kaphatnak, kiváltva a mai merev, nagy kockázatú beavatkozásokat.
- Komoly kihívás olyan önépítő sebészeti eszközt létrehozni, amely végtelenül apró – mondta ennek nehézségeiről Edoardo Sinibaldi, mérnök. – Egyszerűen azért, mert a kicsi, hajlékony eszközök bizonyos sebészeti beavatkozások elvégzéséhez nem elég hatékonyak és élesek. Ezért a jövőben olyan eszközt kell készíteni, amely ha kell, akkor hajlékony, ha kell, akkor merev.
Bármi lesz is a végeredmény a kutatók szerint a robotokkal végzett felderítés új virágkora köszönt be.