rendkívüli hír

MNB: nincs több kamatcsökkentés

Éppen ezt olvassa:

MNB: nincs több kamatcsökkentés

Betűméret Aa Aa

Stabil forinterősödést hozott az MNB bejelentése, ami ráadásul borítékolja a tartósan alacsony kamatkörnyezetet. A magyar fizetőeszköz azonban idővel sérülékennyé válhat.

A forint tovább erősödött szerdán, miután a nemzetközi és hazai elemzői várakozásokkal szemben az MNB kedden nem 10, hanem 20 bázisponttal csökkentette az alapkamatot 2,1 százalékra, majd bejelentették: a jegybank két év után befejezi a sorozatos kamatcsökkentést.

A 24. kamatvágás lett az utolsó, így 2,1 százalékon, újabb rekordalacsony szinten stabilizálódik az alapráta. Két év alatt 490 bázisponttal csökkent a kamat. A központi bank közlése szerint tartósan maradhat ez a kamatszint, 2015 végéig, mivel a ráta elérte azt a szintet, ami már garantálja az inflációs cél középtávú elérését. Noha az is benne áll a közleményben, hogy a hazai reálgazdasági és munkapiaci tényezők továbbra is az infláció lassulása irányában hatnak, így az alacsony infláció tartósan fennmaradhat.
Az MNB középtávú célja 3 százalék. A fogyasztói árindex júniusban 0,3 százalékponttal csökkent, a maginfláció 2,6 százalékon állt, a cél alatt, igaz ebben az egyszeri hatások, köztük a rezsicsökkentés játszottak szerepet.

A jegybank a legutóbbi inflációs jelentés alapján arra számít, hogy idén az átlagos infláció nulla százalék lesz, jövőre pedig 2,5 százalék, a GDP pedig idén 2,9, jövőre 2,5 százalékkal nő.

A forint árfolyama a másik kérdés. Az országkockázati megitélés és az állampapírok iránti kereslet alapján nincs baj a befektetői bizalommal. A Magyarország feje felett zajló nemzetközi turbulenciák azonban hamar a biztonságosnak tartott eszközök felé terelhetik a befektetéseket.

Az Erste bank vezető makrogazdasági elemzője az Euronews-nak azt mondta, hogy jövő év elején vetődhetnek fel az igazán nagy kérdőjelek, amikor az amerikai jegybank várhatóan elkezdi emelni az alapkamatot, Gabler Gergely szerint akár már áprilisban. A Fed monetáris szigorítása pedig minden feltörekvő piacon éreztetni fogja a hatását. Gabler Gergely úgy látja, hogy ilyen környezetben nehéz lesz Magyarországon tartani az alapkamatot. Az elemző szerint azonban a forint gyengülése még nem feltétlenül lesz elég indok arra, hogy az MNB regnáló monetáris tancása ismeretlen vizekre evezzen és a kamatemelés mellett döntsön, noha a gyengülő forint az inflációt is felpörgeti.

A jegybankot több tényező is visszatarthatja a szigorítástól, ilyen például a Növekedési Hitleprogram, aminél az MNB nulla százalékon biztosítja a forrást, vagyis a kamatkockázat a jegybankot terheli, ha emel, akkor tehát pénzt veszít. A másik példa a devizahiteles mentőcsomag. A várakozások szerint a svájci frank és euro alapú hiteleket olyan forint hitelre váltják majd, amelynek a kamata a budapesti bankközi forint hitelkamatlábhoz lesz kötve. Ez azt jelenti, hogy az alapkamat emelése miatt növekedne a megmentett hitelesek törlesztőrészlete is.

A bankoknak egyébként a devizahiteles mentőcsomag keretében át kell váltaniuk a devizában fennálló hiteleket év végéig – erről Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beszélt a HírTV-nek, ahogy arról is, hogy a pontos részletekről legkorábban októberben vagy novemberben érdemes beszélni. Az Erste Bank elemzője szerint az MNB monetáris politikáját is befolyásoló forintárfolyamra jelentős hatást gyakorolhat, ha a bankok a nagyjából 12 milliárd eurónyi összeget forintosítják.

A napi forintpiaci forgalom az elemző szerint félmilliárd euró, vagyis tetemes tételt jelentene ez a piacnak akkor is, ha fokozatosan valósulna meg. Az MNB devizatartalékának harmadáról van szó, vagyis nem valószínű, hogy a jegybank biztonságos körülmények között át tudná váltani ezt az összeget a bankoknak.

Sok jel utal tehát a várható forintgyengülésre a jövő év elején, de Gabler Gergely szerint az árfolyam önmagában még nem lesz elég indok ahhoz, hogy az MNB kamatot emeljen. Az elemző várakozása szerint ezt a jegybank a végsőkig fogja halasztani.