rendkívüli hír

Gáza – élet a halál árnyékában

Éppen ezt olvassa:

Gáza – élet a halál árnyékában

Betűméret Aa Aa

Az izraeli hadsereg csütörtök éjjel megindította gázai szárazföldi offenzíváját, melynek már 13 halálos áldozata van. A július 8-án kirobbant konfliktusban idáig 258 palesztin vesztette életét, 1800 sebesült meg. Péntek hajnalban egy izraeli katona is meghalt az támadásban.

Hamász rakétáira izraeli légicsapás a válasz, illetve fordítva az elmúlt 10 napban. Hullanak a bombák, akár a zápor.

Az izraeli hadsereg előre figyelmezteti a palesztin terrorszervezet által felügyelt Gáza lakosait a támadásra. Üzenik, hagyják el a célterületet.

- Hová mehetnénk, akkor már jobb otthon meghalni – mondja ez a palesztin.

Mintegy 21 ezer palesztin hagyta el otthonát eddig. Jobb híján ENSZ-létesítményekben, iskolákban húzzák meg magukat, reménykedve abban, a bombák elkerülik ezeket az objektumokat.

Izrael a Hamász infrastruktúráját, illetve vezetőit igyekszik megsemmisíteni. Többüket sikerült is, például a szervezet egyik alapítója, Mahmoud Aszahar háza is romba dőlt egy légicsapásban, amikor a vezető otthon tartózkodott. Az izraeli hadsereg célpontjainak körét bővítette a Hamász fegyveres szárnya, a Kasszám Brigádok vezetőire is.

Emberjogi Szervezetek bírálják Izraelt, hogy nem csak katonai célpontokat bombáz, emiatt rengeteg a civil áldozat.

A zsidó állam szerint ugyanakkor a Hamász élő pajzsként használja a palesztin lakosságot, mivel katonai raktárait, fegyvergyártó műhelyeit lakóövezetekbe telepítette.

A gázaiak “két tűz” közé szorultak. A legkisebb rossz még mindig a menekülttábor.

- A Gázában élő 1,8 millió palesztin háromnegyede menekültnek érzi magát háború nélkül is. Nemzetközi összefogás és segítség nélkül kilátástalan a helyzetük. Igazságos és végleges megoldást kell találni, mely az eredeti problémára fókuszál – véli ez a férfi.

A két fél között azonban nincs párbeszéd. A szavak helyett a fegyverek érvelnek.

Az izraeli szárazföld hadművelet egyik célja, a levegőből el nem ért, a Hamász által rakéta-kilövő bázisként is használt titkos alagutak felszámolása.
Már a légicsapásokat is ezzel indokolták.
A török televízió szerint ez az érv nem állja meg a helyét, mert Izrael olyan, nem hagyományos tölteteket használ, melyek robbanásakor a szétrepülő srapnel súlyos sérüléseket okoz.

Az egyiptomi tűzszüneti javaslatot csak Izrael fogadta el, a Hamász lesöpörte az asztalról és folytatta a rakétatámadásokat.
Így Izrael is folytatta a légi hadműveleteit. Ezekben a palesztin szervezet több vezetőjét is likvidálták.

Nemzetközi felháborodást és kritikát az vált ki, hogy az izraeli bombák olyan fémport juttattnak a sérültek szervezetébe, amelytől a sebek sosem gyógyulnak be.

- Rengeteg sérültet hoznak be a kórházba végtag-csonkolásos sebesüléssel a srapnelek következtében – mondja ez az orvos. Elvesztik kezüket vagy lábukat, de közülük sokan a véráramba kerülő fémes por, illetve folyadék miatt néhány napra rá meghalnak.

Az izraeli hadsereg szerdán négy, játszadozó kisgyermeket lőtt agyon a gázai strandon. Jeruzsálemben azt állítják, hogy nem ők voltak a célpontok, hanem a közelben megbúvó palesztin terroristák. A The Guardian című brit lap helyszíni tudósítójának viszont úgy tűnt, hogy az izraeli erők szándékosan vették célba a menekülő áldozatokat.

Az arab hagyományokhoz illő temetésen a gyász, a harag, a düh, az elkeseredettség és a kiszolgáltatottság érzései vegyülnek.

Simon Perez izraeli elnök sajnálatát fejezte ki. Az izraeli hadműveletekben már több mint 220 palesztin halt meg, háromnegyedük civil, az áldozatok ötöde gyermek. A térség szociális katasztrófa szélén áll: az ENSZ szerint a víz 95 százaléka már ihatatlan.

Az ENSZ csütörtökre néhány órás humanitárius fegyverszünetet kért a felektől. Azt sem sikerült maradéktalanul betartani…..

A gázai lakosságot a humanitárius katasztrófa fenyegeti. Aki elmenekült a légicsapások elő, az is segélyre szorul az életben maradáshoz az átmeneti táborokban.

Akik maradtak lakóhelyükön, még rosszabb helyzetben vannak. Az övezetben már a júniusi fizetések is elmaradtak, így pénzük nincs az embereknek. Ha van, azon sincs mit venni. Az ivóvíz is hiánycikk.

Az elmúlt 10 nap kétségbeesésbe sodort közel 2 millió palesztint Gázában.

- Nincs pénz, nincs miből élelmet vennünk – mondja egy előtt sorban álló férfi.

Egy otthonát vesztett asszony ücsörög az utca porában.

A spanyol televízió riportere szerint; mióta megalakult az egységkormány a palesztin autonóm területen, a Hamász határozza meg a bérek színvonalát. Július 1. óta a bankok zárva tartanak. A lakosság nem jut a pénzéhez. Az iszlamista szervezet vezetői és a milíciák tagjai azonban kaptak fizetést, rajtuk kívül senki más Gázában.

A legalapvetőbb napi szükségletek kielégítése is gondot okoz. Nem hogy tisztálkodni, inni sincs elég víz. Azt is jegyre adják!

- Normális esetben egy óra alatt megtelnek itt a hordók, most két nap is kevés lenne ehhez.

Az üzletek is zárva. Kevés boltosnak van még mit árusítania. A szolgáltatási szektornak is vége.

- Ma nyitottam ki először hosszú idő óta. De most is minek? – halljuk egy gumis műhely tulajdonosától.

Gázának már sokkal többre van szüksége, mint a tűzszünet. Viszont a nélkül másra sincs esélye….

Napok óta zúgnak, vijjognak a légvédelmi szirénák az izraeli városokban. Az emberek rohannak az óvóhelyekre. Bár a Vaskupola-rendszer hatékonyan semmisíti meg a Hamász rakétáit, egy-kettő azért célt ér közülük.

A határ közelében élők a legvédtelenebbek. A francia televízió őket kereste fel mindkét oldalon.

Sami Sagout a háza teraszáról gyönyörködhet a kilátásban – nyugodtabb időkben. Most az izraeli katonákat látja a határ mentén.

Néhány kilométerrel arrébb Reuven Nahon mutatja; – az ott már a gázai övezet!

Ők valójában szomszédok, csupán a határ, no meg a frontvonal áll közöttük!
Sagout házán a háborús sérülések még 2009-ben keletkeztek.

- Ide csapódott be – mutatja a tulajdonos. Itt vannak a golyónyomok, azóta sem hozattuk rendbe.

Reuven a fészer szétlőtt tetőszerkezetére hívja fel a figyelmet, bár jól látszik az enélkül is

A front két oldalán élők abban is hasonlítanak egymásra, hogy főként a gyermekek biztonságáért aggódnak.

Izraeli oldalon az óvodát féltik és igyekeznek védeni – ha lehet. A kicsik nem hagyhatják el az épületet.

- A gyerekek egy helységben vannak. Itt is alszanak. Szükség esetén gyorsabban ki tudjuk menekíteni mindannyiukat, mintha több szobából kellene összeszedni őket.

Reuven és felesége úgy döntött, bombabiztos menedékbe költöznek, mert ha lőnek Gázából, ide nagyjából 12 másodperc múlva becsapódik a töltet.

A túloldalon a palesztin szomszéd sem örül a kialakult helyzetnek.

- Nem lenne szabad rakétákat lőni Izraelre. Békét akarunk, olyat mint azelőtt, mikor még ott dolgoztam. Mint amikor még testvérként éltünk egymás mellett.

Reuven is testvérként tekint a szomszédokra. – Mindkét oldalnak csak a szenvedés jut!

Mi a most kialakult helyzet tanulsága? – kérdi a riporter.

- Megállapodásra kell jutni. Nincs más lehetőség! Ez nem mehet így az idők végezetéig! Nem akarom, hogy ebben éljenek a gyermekeim, az unokáim! Ez képtelenség!

És mégis… háború zajlik a Közel-Keleten.