rendkívüli hír

Élettel töltenék meg Varosát, az észak-ciprusi szellemvárost

Éppen ezt olvassa:

Élettel töltenék meg Varosát, az észak-ciprusi szellemvárost

Betűméret Aa Aa

- Amikor először jöttem ide látogatóba, sokkot kaptam, hogy őszinte legyek. Vannak emlékeim a városomról, a házunkról, az iskolámról. Hétéves voltam 1974-ben, és nagyon furcsa érzés újrafejteni egy szétszakított gyermekkor fonalát – ezzel kezdte az euronews stábjának kalauzolását Észak-Cipruson George Lordorsz.

Ez a bizonyos gyermekkor negyven éve szakadt szét, amikor George Lordosz és családja menekülni kényszerült az észak-ciprusi Famagusztából.

George egykori otthonát most szögesdrót veszi körül a szellemvárossá vált Varosa negyedben. Az emlékek negyven év után is élénkek.

- Épp néhány napja került szóba a szülőházam otthon. Apám lerajzolta. Ő építész, szóval papírt és ceruzát fogott, és egy cetlire lerajzolta a ház alaprajzát. Amikor a lépcsőt, az emeletre vezető csigalépcsőt rajzolta, és az azzal szemben lévő szobához ért, mondtam, hogy nahát, az volt az én szobám. És apám ezt megerősítette, hogy igazam van, tényleg az ott az én szobám – mesélte a férfi.

Amióta a határok 2003-ban megnyíltak, George többször meglátogatta egykori otthonát.

De a városban maradt 15 ezer emberhez hasonlóan ő is csak kerítés mögül nézheti meg a házat.

A helyet Ciprus kettéosztottságának szimbólumának tartja. Amiből akár megoldás is lehet a helyzetre.

Épp 40 éve, 1974 júliusában szálltak partra török katonák Ciprus északi részén.

A ciprusi görögök, vagyis a görög ciprióták ezt már akkor is megszállásnak nevezték.

Isztambul viszont a török ciprióták megvédésével indokolta az inváziót. Azzal, hogy katonai puccs készült Ciprus Görögországhoz csatolására.

A török csapatok előrenyomlása és a harcok intenzívebbé válása miatt a görög ciprióták még azon a nyáron elmenekültek Famagusztából.

Az ENSZ közvetítésével 1974 augusztusában végül tűzszünetet fogadtak el, de Varosát addigra már a török hadsereg ellenőrizte. Ahogyan most, 40 évvel később is.

Varosát ma szögesdrót veszi körbe. A szellemvárosban megállt az idő. A városrészt 40 éve túszul ejtette a ciprusi konfliktus.

Ironikusan hangzik, de amikor 2004-ben Ciprus csatlakozott az Európai Unióhoz, a helyi görögök nemet mondtak az ENSZ béketervére, amellyel Varosa visszatért volna hozzájuk.

Ezt akkor azzal is indokolták, hogy nem kaptak garanciákat a biztonságra és az ingatlanok tulajdonjogára.

Most egy új kezdeményezés próbál életet lehelni Ciprus lakatlan szellemterületébe.

A görög és a török közösség által is támogatott tervek visszaadnák a szellemváros házait eredeti tulajdonosainak.

Ez szerintük utat nyitna egy üzletileg is vonzó kerület létrehozásának, új szállodákkal, és a nemzetközi kikötő újranyitásával.

A kezdeményező két török ciprióta, Okan Dağli és Mertkan Hamit négy éve dolgoznak ezen.

Azt állítják, a helyi törökök háromnegyede támogatja a Famagusztai Kezdeményezést.

- Én még emlékszem a város szép napjaira. Amikor a háború kitört, tízéves voltam. Szóval van egy csomó emlékem a békeidőkről. A hely tele volt élettel, ezért is szomorít el annyira a mostani állapota. Egy város nem létezhet emberek nélkül, mi pedig már negyven éve élünk egy olyan helyen, ahol nincsenek emberek, az egész csak egy szellemváros. Ennek pszichológiailag és fizikálisan is káros hatásai vannak – nyiltakozta Okan Dağli.

- Szerintem nekünk, a török ciprióták fiatal nemzedékének kell szembe nézni az elszigeteltség következményeivel. Egy kettéosztott szigeten élünk, hátrányos helyzetben. Szóval, amikor felismertük, milyen gátakat jelent a status quo fenntartása, elkezdünk megoldásokat keresni. A Famagusztai Kezdeményezés lehetőséget ad nekünk, hogy jövőt követeljünk. Tudjuk, hogy ha valamit elérhetünk Famagusztában, azt megvalósíthatjuk egész Cipruson is – vélte Mertkan Hamit.

De a török kisebbség többségének támogatása ellenére a ciprusi konfliktus, és benne Varosa nemcsak a múlt eltemetett érzelmi, hanem politikai sebeit is feltépheti.

1974, de még inkább a csak Törökország által elismert Ciprusi Török Köztársaság 1983-as kikiáltása óta tartó béketárgyalásokon egyszer sem sikerült átfogó rendezést elérni.

Így Nicosia maradt az utolsó kettéosztott európai főváros.

Erre nincs jobb bizonyíték, mint az ENSZ védőzónáján belüli, kihalt Nicosia Repülőtér, ahol 40 éve áll az idő.

A durva ciprusi harcok miatt vezényeltek a szigetre száznyolcvan nemzetközi békefenntartót.

- Ez a repülőtér volt az egyik legkomolyabb ütközet helyszíne, a 1974 júliusi repülőtéri csatáé. Az északról támadó török csapatok próbálták elfoglalni ezt a stratégiailag nyilvánvalóan fontos létesítményt, de a görög ciprióták nemzeti gárdája és az őket segítő görög hadsereg keményen védte. Az ENSZ katonái – legtöbben kanadaiak – meg ott voltak a kettő között, középen. A harc közepén egy kanadai ezredes, Beattie ezredes úgy döntött, hogy benyomul pontosan a két szemben álló fél közé, és kitűzi az ENSZ fehér zászlaját. A biztonsági tanács ezután meg az egész repülőteret az ENSZ fennhatósága és védelme alá helyezte, és ez azóta így is maradt – idézte fel Michel Bonnardeaux, az ENSZ ciprusi békefenntartóinak szóvivője.

Azóta az ENSZ 180 kilométer hosszú pufferzónát hozott létre a két országrész között.

A világszervezet közvetít a két fél között, immár 40 éve, folyamatosan.

Tavaly februárban a béketárgyalások új lendületet kaptak, amikor görög és török ciprióta vezetők közös nyilatkozatot írtak alá a kihalt Nicosia Repülőtéren.

És Ciprus geopolitikai jelentősége is felértékelődött. Biztonsági bástya lett a Közel-Keleten, tengeri olaj- és gázkészletei pedig alternatívát jelenthetenek az orosz energiával szemben.

Ezért is érezték sokan, hogy közel lehet a rendezés.

Dinosz Lordosz a történetünkben már szereplő George édesapja. 1974-es elmenekülése előtt családjának négy szállodája volt Varosában. Abban az időben a városrészt Ciprus St. Tropez-jának nevezték.

Dinosznak 1974-ben családjával újra kellett kezdeni az életét Dél-Cipruson.

Fiához hasonlóan ő is a politikusokat tartja felelősnek mindkét oldalon azért, hogy az egész sziget, és benne Famaguszta a helyzet túszául esett.

- Ciprus igazi problémája az, hogy a karrierpolitikusok tartják a markukban, akik ebből akarnak hasznot húzni. Természetes, hogy sokkal egyszerűbb ijesztgetni az embereket, és azt mondani, hogy valamit ne csináljanak, mert az veszélyes, mint feltárni a lehetőségeket, és olyan megoldásokat találni, amelyek mindenki számára előnyösek és jók. Szóval szerintem egész Ciprust túszul ejtették a politikusok és az ő karriervágyuk. Ugyanis minden egyes választáson azt remélik, hogy sikeresebbek lesznek, ha egyre erősebb nacionalista szlogenjeik vannak. Errefelé pedig mindig ez megy – mondta Dinosz.

Közvetlenül a varosai határkerítés tövében van egy szálloda, napernyőkkel és nyugágyakkal a parton.

Egykor egész Varosa tengerpartja ilyen volt.

Errefelé sokan remélik, hogy egy napon a szellemváros ismét élettel telik meg, a görög és a török ciprióták pedig együtt strandolnak majd, ahogyan tették azt nagyon sokáig.