HIRDETÉSAz amerikai diplomácia a fáradás jeleit mutatja a közel- keleti fejleményekkel kapcsolatban. A Fehér Ház egyelőre semmit nem tett, hogy megakadályozza az izraeli-palesztin konfliktus elfajulását.
Mindez különös, főleg Hillary Clinton korábbi, békére irányuló erőfeszítéseinek fényében.
Elliott Abrams, közel- keleti ügyek szakértő hasonló hangulatot érzékel az arab világban is:
- Nincsenek Izrael – ellenes tüntetések vagy felháborodott követelés, hogy Amerika lépjen közbe. – állítja- Az elmúlt években Amerikában arab részről érezni lehetett egy olyan nyomást, hogy “meg kell állítanotok Izraelt”. Ilyen sürgetést most nincs- szögezi le.
- Az Egyesült Államoknak most nincs túl nagy befolyása. Az izraeli- amerikai kapcsolatok jelenleg nem a legjobbak, ez egyértelmű. Az is világos, hogy semmi hatalmunk nincs a Hamász fölött. Az egyiptomiak a saját útjukat követik, és most ők a nagy nyertesek, akik megpróbáltak tető alá hozni egy tűzszünetet. Nincsenek túl jó kapcsolataink Katarral sem. Szóval úgy gondolom, ebben a pillanatban az amerikai befolyás korlátozott.
Washingtoni diplomáciai körökben azt mondogatják, hogy teljesen mindegy, mennyi energiát áldoz Amerika a közvetítőszerepre, mindkét fél makacs és rendíthetetlen marad.
Washington a sikertelenség miatt már nem is igyekszik Michael O’Hanlon, a Brookings Intézet külpolitikai programjának kutatási igazgatója szerint:
- Alacsony- és középszintű egyeztetéseket kéne tartanunk olyan ügyekről, amelyek bármilyen két állam közötti tárgyalások részei lennének, mindössze azért, hogy egyértelművé tegyük: nem adtuk fel a közel- keleti béke megvalósítását, és ha valaha is elfajul a helyzet, akkor készek vagyunk beavatkozni. De nem gondolom, hogy kiemelt figyelmet kéne szentelnünk a témának, azután sem, ha a támadások leállnak. Ha izraeli barátaink valóban azt gondolják, bárhogy is viselkednek, bármennyi telepet is építenek, és másodrangú állampolgárokként kezelhetik a palesztinokat, és még így is Amerika kiemelt barátai maradhatnak a Közel- Keleten, akkor tévednek.
Talán azt kéne hallaniuk az amerikai közvéleménytől, ha szeretnék, hogy ez a különleges viszony Amerikával folytatódjon, akkor meg kell hozniuk néhány kompromisszumot.-véli a szakértő.
A légicsapások július 8-i megindulása óta több mint 200 palesztin és egy izraeli vesztette életét. Amíg az amerikaiak tétováztak, az ENSZ figyelmeztette Izraelt, hogy ellenkezik a nemzetközi joggal civilek megtámadása.
Az Euronews washingtoni tudósítója szerint Amerika évekig nagy erőkkel próbált tető alá hozni egy közel-keleti békét az izraeliek és a palesztinok között, de az eredmény csekély, ha udvariasan fogalmazunk:
- Ma Washingtonban széleskörű csalódás és közömbösség övezi a témát. Az izraeliek és a palesztinok ettől akár meg is ijedhetnének.