rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Lautrec ritkán látható művei a Szépművészetiben


Kultúra

Lautrec ritkán látható művei a Szépművészetiben

Ritkán látható színes nyomatokat és grafikákat állított ki a budapesti Szépművészeti Múzeum Henri de Toulouse-Lautrec születésének 150. évfordulóján. Kevesen tudják, hogy a világ egyik legjelentősebb Lautrec anyagát, 240 művet a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményében őrzik. Ebből láthatunk most 170 alkotást. A papírra készült műveket védeni kell a fénytől, ezért ritkán láthatja a nagyközönség.

- Utoljára ebből a közel, sőt több mint 200 litográfiából, ami az egyik legnagyobb ilyen jellegű gyűjtemény a világon, pont 50 éve, a művész 100. születésnapján volt kiállítva – mondta Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.

Már az első plakát híres lett

Lautrec Pierre Bonnard tanácsára ismerkedett meg a litográfiával, és 1891-ben készítette első plakátját, ami az egyik leghíresebb műve lett. A Moulin Rouge táncosnője, La Goulue és a kánkán azonnal rabul ejtette.

- Toulouse-Latrecnél azt gondolom, hogy mindenki elsősorban az éjszakai életet keresi, ezért mindenképp azt akartuk, hogy a Moulin Rouge világa fogadja a látogatókat, és igazság szerint művészettörténetileg is korrektek akartunk lenni, Lautrec-nek az első litográfiája az a Moulin Rouge plakátja – magyarázta a kiállítás első termének koncepcióját a kurátor, Bodor Kata.

Az éjszaka élő marketinges

A Montmartre éjszakai életébe a sanzonénekes és költő, Aristide Bruant vezette be a húsz éves Lautrec-et, aki innentől kezdve szinte csak éjszaka élt. Szoros barátságot kötött több művésszel, akik ragaszkodtak hozzá, hogy műsoraikat Lautrec plakátja hirdesse. Ma nagyon jó marketing fogásnak neveznénk, hogy a sztárokat nem szépnek, hanem karakteresnek ábrázolta.

- Ezt sokan pozitív értelemben felismerték és szerették, mondjuk Jane Avril, de például Yvette Guilbert egyáltalán nem szerette ezt, és ő például csúnyának látta magát a plakátokon, és nem is nagyon kedvelte, hogy Lautrec ennyire elcsúfítja őt. De valójában Lautrec nem szépített vagy csunyított, hanem egyszerűen a reklámra törekedett, hogy egy megjegyezhető motívum legyen a plakáton – mutatta meg a kiállításon látható művekkel a kurátor.

Lautrec csillagai Budapesten

Lautrec korában Budapest közelebb volt Párizshoz, mint ma. A francia sanzon sztárja, Yvette Guilbert, vagy a francia színház ünnepelt művészei, Gabrielle Réjane (rézsán) és Sarah Bernhardt többször felléptek Magyarországon.

A pesti kabaré akkoriban nagyon más volt: viccekkel aktualizált, míg a francia kabaré sikerét a maró gúny adta:

- Kitüntetés volt, ha egy francia művészt a kabaréban kigúnyoltak. Tehát nem rejti véka alá, hogy nem tökéletes a testük. Yvette Guilbert vagy Sarah Bernhardt sem volt tökéletes, hát Sarah Bernhardtra különleges kosztümöket adtak, hogy elfedjék a testi hibákat, Toulouse-Lautrec pedig megmutatta ezeket. Talán ez volt a sikerének a titka, hogy ezeket a művészeket merte így ábrázolni, és a közönség rajongott ezekért, sokszor már karikatúra szerű ábrázolásokat látunk – emlékeztet Gajdó Tamás, színháztörténész.

Az éjszakai Párizs dokumentaristája

Toulouse-Lautrec 15 évesen megállt a növésben. Testi fogyatékosságát sokan magyarázzák azzal, hogy szülei elsőfokú unokatestvérek voltak. Előnytelen külseje miatt az énekesek, színésznők és az örömlányok nem a férfit látták benne, hanem a kedves és szórakoztató barátot, akit közel engedtek magukhoz. Ahogy példaképe, Degeas számos képén mutatta be a balett és a cirkusz belső világát, Lautrec az éjszakai Párizs kulisszatitkait dokumentálta képeivel.

- Lautrec rájött arra, hogy vannak úgynevezett olyan zárt helyek, ahova mondjuk ügyfélként jutnak be a férfiak, nők meg egyáltalán nem, ide őt viszont barátként beengedték, és azt a világot mutatta meg, hogy milyen mondjuk egy prostituált, amikor a mindennapjait éli, amikor ő ugyanolyan nő, mint bármelyik. Reggel fölkel, és kócos, és álmos, és készülődik, és beszélget a barátnőivel, unottan várja az ügyfelét, vagy éppen mosolyogva – mutatja a mindennapi helyzeteket Lautrec alkotásain Bodor Kata, kurátor.

A koktéljairól híres arisztokrata

Lautrec nemcsak jó barát, hanem szórakoztató arisztokrata is volt, aki szerette vendégül látni a társaságot. A kor kedvelt itala volt az idegrendszert súlyosan károsító abszint, de a művész koktéljairól is híres volt:

- Ez akkoriban egy furcsaság volt, Párizsban egyáltalán nem volt szokás koktélokat inni, többféle alkoholt összekeverni, Lautrec azonban ezt is művészetnek tekintette, a különböző ízek harmóniáját keresve. Állítólag frenetikus mulatságokat tudott kerekíteni néhány alkohol segítségével – idézi fel a legendák egyikét Bodor Kata.

A Szépművészeti Múzeum hatalmas TL gyűjteménye mind az 1914 előtti vásárlásoknak köszönhető. A több évtizedet felölelő anyagon látszik, hogy a művész már pályája elején rátalált egyedi stílusára.

A tárlat címe:
Toulouse-Lautrec világa
Litográfiák a Szépművészeti Múzeumban (1891–1901)

Megtekinthető: 2014. augusztus 24-ig a Budapesti Szépművészeti Múzeumban.

A kiállítás honlapja:
http://szepmuveszeti.hu/kiallitasok/toulouse-lautrec-vilaga-1254

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Macskák: visszatér a West Endre

Kultúra

Macskák: visszatér a West Endre