rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Rasmussen: Oroszország már nem partner


Világ

Rasmussen: Oroszország már nem partner

A NATO öt év szolgálat után leköszönő főtitkárával, Anders Fogh Rasmussennel Brüsszelben készített interjút munkatársunk, Andrej Beketov.

Euronews: – Ön a NATO főtitkára volt több mint öt évig. Hogyan ítéli meg az európai biztonsági helyzetet az elmúlt hónapokban?

Anders Fogh Rasmussen: – A biztonsági helyzet drámaian megváltozott. Oroszország illegális hadműveletei Ukrajnában egyfajta ébresztőként kellene, hogy hassanak Európára. Világos kell legyen számunkra, hogy nem garantált a biztonság egyetlen európai ember számára sem. Természetesen ehhez az új helyzethez kell most alkalmazkodnunk.

Euronews: – Putyin elnök azt mondta nemrég, hogy nincs joga NATO-erőket beengedni a Krímbe, ezért csatolta inkább a Krímet Oroszországhoz. Önnek eszébe jutott, hogy Oroszországnak ilyenirányú kételyei vannak?

Rasmussen: – Igen, de nekünk soha nem állt szándékunkban NATO hadtesteket helyezni a Krímbe. Szóval ez egy nagyon gyenge kifogás arra a teljesen illegetim annektálásra, amit Oroszország végrehajtott a Krímmel. Erre nincs magyarázat. Oroszország égbekiáltó módon szegi meg az összes nemzetközi elköteleződését, és hasonlóan történik ez a NATO-Oroszország kooperációban is.

Euronews: – Hogy látja az orosz beavatkozást kelet Ukrajna területén? Figyeli a hadállások alakulását?

Rasmussen: – Nincs kétség afelől, hogy Oroszország komolyan részt vesz Kelet-Ukrajna destabilizációjában. Folyamatosan engedélyezik a fegyverek és a hadifelszerelések, de még harcosok szállítását is az ukrán határon túlra. Felszólítjuk Oroszországot, hogy fejezze be a szeparatista csoportok támogatását. És arra is felszólítjuk Oroszországot, hogy vonja vissza csapatait az orosz-ukrán határról. Az elmúlt napokban újabb és újabb orosz csapatok érkeztek a határrégióba.

Euronews: – Fokozza-e a NATO jelenlétét Oroszország szomszédságában?

Rasmussen: – Növeltük légi jelenlétünket a három balti állam bevonásával. Emellett tengeri flottákat telepítettünk a Balti- és a Fekete-tengerre is. Egyre több hadgyakorlatot végzünk Lengyelországban és a balti államokban. Szóval tengeren, levegőben és földön is jobban érezhető a NATO jelenléte. De ez nem támadó jellegű mozgás, sokkal inkább védekező. A cél az, hogy hatásosan biztosítsuk a szövetségeseink védelmét.

Euronews: – Hogyan jellemezné most Oroszországot? Partnerként vagy mint ellenfelet?

Rasmussen: – Igazság szerint több mint húsz évet töltöttünk el azzal, hogy egy konstruktív kapcsolatot építsünk ki Oroszországgal. De meg kell, hogy mondjam, hogy Oroszország nem viselkedik partnerként. És azt is látjuk az orosz hadi dokumentumokból, hogy ők a NATO-ra ellenfélként tekintenek. Ebből nekünk is le kell vonnunk a konzekvenciákat.

Euronews: – milyen tanulságokat kell levonni Oroszország Ukrajnával szemben használt katonai taktikájából?

Rasmussen: – Világos volt, hogy az orosz fegyveres erők egészen gyorsan cselekedtek. Sokkal modernebb orosz haderőt láthatunk, mint a 2008-as grúziai támadás idején. Ez az oka annak, hogy sürgetem a NATO-t, hogy növeljék a védelemre szánt kiadásokat, és kezdjék el a haderőnk modernizálását. Az elmúlt öt évben Oroszország 50 százalékkal növelte a honvédelemre szánt kiadásait, eközben a NATO országoknál 20 százalékos csökkentést regisztráltak. Persze, hogy ez nem vezet semmi jóra. Amit most Oroszországban látunk, az egy sorsdöntő váltás. Nálunk meg itt az idő, hogy megfordítsuk a trendet, a megszorítások helyett inkább növeljük a NATO védelmi alapját.

Euronews: – Az európai biztonsági helyzetet vizsgálva: milyen fenyegetést jelent az a szunnita lázadó csoport, amely Irakban és Szíriában is nagy területeket foglalt el? Mit tud tenni a NATO?

Rasmussen: – Még egyszer: A NATO a szövetségesei megvédésére összpontosít. Ezért adtunk Törökországnak Patriot-rakétákat, hogy Törökországot megvédjük az esetleges szíriai rakétatámadásoktól. De általánosságban elmondható, hogy a régióban a helyzet komoly aggodalomra ad okot. Közismert, hogy az iraki kormány segítséget kért a NATO szövetségeseitől.

Euronews: – Már láthattunk iráni és orosz repülőgépeket egy műveletben az amerikai légierővel. Ez azt jelenti, hogy a NATO már együttműködik ezekkel az országokkal?

Rasmussen: – A NATO maga nem, de a NATO egyes szövetséges országai részt vesznek közös hadműveletekben. A nemzetközi közösség mint olyan nagyon aggódik a radikiális erők és a terrorizmus előretörése miatt. Erre egy egységes választ kellene adnia a nemzetközi közösségnek, túllépve a megosztottság által szabott hagyományos határokat.

Euronews: – Utolsó kérdés Önhöz, mint távozó NATO főtitkárhoz. Mit értékel legnagyobb sikereként?

Rasmussen: – Van egy erősebb, fittebb és gyorsabb NATO-nk. A védelmi megszorítások ellenére mára egy sokkal erősebb szövetséget láthat a megfigyelő. Afganisztáni, koszovói, de más szerepvállalásunk miatt a fegyveres erőink együttműködése olajozottabban működik, jóval szorosabb a kapcsolat köztük, mint valaha, és többen állnak harcra készen, mint korábban. Ugyanakkor befektettünk új lehetőségekbe is. Többek között elkezdtük a rakétavédelem kiépítését. Emellett megerősítettük a cyber-védelmünket is. Mindent összevetve úgy érzem, leszívtuk a zsírt, és izmokat szereztünk. Mára már egy jóval erősebb NATO-t látható.