A Parlament törvénnyel nyúlna bele a válság előtt felvett devizahitel-szerződésekbe, amelyeket ma eladósodott háztartások tízezrei nyögnek.
A magyar háztartások körülbelül harmada vehetett fel devizahitelt 2004. és 2008. között. Összesen 800 000 ilyen hitel aktív még, amiből körülbelül 200 000 a lakáshitel . A nem fizető adósok száma egyre nő.
Az Orbán-kormány 2011- ben több intézkedéssel is igyekezett kezelni a helyzetet: az árfolyamgát azonban nem volt népszerű, a kedvezményes végtörlesztés pedig csak a legstabilabb anyagi helyzetben lévő adósoknak – köztük parlamenti képviselőknek – kedvezett.
Ezek a megoldások komoly terhet jelentettek a bankrendszernek. Ugyanakkor ezzel párhuzamosan perek százai indultak a bankok ellen, amelyekben ellentmondásos ítéletek születtek – az azonban kiderült, hogy a devizahitel-szerződéseken bőven lehet jogi fogást is találni.
Június közepén a Kúria meghozta jogegységi döntését, és kimondta egyes szerződési kikötések érvénytelenségét. Az biztossá vált, hogy a bankoknak jóvá kell írniuk összegeket az ügyfelek felé – de pusztán a Kúria döntése alapján ezt csak perben érvényesíthették volna.
A kormány törvényjavaslata alapján a bankoknak az árfolyamrésből származó összeget biztosan, az egyoldalú szerződésmódosításokkal az ügyfélre hárított pénzt pedig az esetek nagy részében vissza kell fizetniük.
Mindez újra komolyan megterhelheti a magyar bankrendszert, amely az eredendő bűnért egyszer már befizetett az államkasszába, majd fizetett egy kifogásolható megoldással a jó anyagi helyzetű adósoknak, és most fizethet valamennyi adósnak egy – a Bankszövetség volt elnöke által is korrekt jogi munkának nevezett – bírósági döntés alapján.
Ellátogatunk a két és fél milliárd forintért nyolcvan családot elszállásoló ócsai lakóparkba, találkozunk devizahitelesekkel, őket segítő civil szervezettel, a bankokat futószalagon perelő ügyvéddel – mindezt az Euronews helyszíni riportjában.