rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Ohiói tudósok sikere: egy chipnek köszönhetően mozog a lebénult végtag


Sci-tech

Ohiói tudósok sikere: egy chipnek köszönhetően mozog a lebénult végtag

Az, hogy egy lebénult végtag újra mozogni tudjon, eddig elképzelhetetlen volt. Mostantól viszont – talán – mégis elképzelhető. Az Ohiói Állami Egyetem kutatóinak köszönhetően ugyanis létezik egy chip, amely lehetővé teszi, hogy a páciens gondolatainak segítségével mozdítsa meg lebénult végtagját.

A Neurobridge névre keresztelt módszer lényege, hogy az agyat közvetlenül az izmokkal köti össze, így a beteg saját maga képes irányítani azokat, vagyis kontrollálni tudja mozgását.

A Neurobridge-et a világon a legelsőként egy 23 éves amerikai férfi, Ian Burkhart próbálhatta ki. A fiatal férfi négy éve nyaktól lefelé teljesen lebénult, amikor fejest ugrott a sekély vízbe. Neki az egész életét megváltoztathatja a forradalmi módszer.

- Szinte olyan mint a szív-bypass, de vér helyett elektromos jeleket továbbítunk. Az agyból levesszük ezeket a jeleket, és közvetlenül az izmokba irányítjuk őket – magyarázta Chad Bouton kutató.

A nagyjából borsó méretű chipet beültetik a páciens agyába. A műszer először észleli az agyi intenzitást, majd egy különleges, ingujjhoz hasonlatos “karkötőn” keresztül továbbítja a jelet a kezet mozgató izmokhoz, kevesebb mint egy tizedmásodperc alatt. A stimuláció hatására az addig mozgásképtelen testrész újra képes mozogni.

- Felemelni egy pohár vizet, meginni, fogat mosni, enni. Ha ezeket egymagad is képes vagy elvégezni, az elmondhatatlan minőségi változás az életedben – mondta Ian Burkhart.

A Neurobridge-et kifejlesztő csapat négy másik betegen is ki szeretné próbálni az eljárást.

Az óceán másik felén eközben ugyancsak forradalmian új orvosi műszeren dolgoznak finn tudósok. Egy olyan kamerán, ami egészen korai stádiumban is, másodpercek alatt képes kimutatni a bőrrákot.

A rendkívül könnyű, hiperspektrális kézi kamera két másodperc alatt egyszerre viszonylag nagy, 12 négyzetcentiméteres bőrfelületről alkot képet.

- A hiperspektrális kamera eléggé hasonlít a szokásos digitális kamerához, azt leszámítva, hogy az átlagos digitális eszközzel ellentétben sokkal keskenyebb hullámhosszokkat érzékel, úgy 500 és 850 nanométer között – mondta az egyik kutató, Ilkka Polonen.

A kamera azonnal jelzi, hogy a vizsgált területen melyik az egészséges és melyik a potenciálisan rákos bőrfelület. A felvételeket ezután számítógépes módszerekkel elemzik. A test különböző szöveteit úgy azonosítja a kamera, hogy spektrumuk eltér a képeken. A bőrrák pontos körvonalait azért fontos ismerni, hogy a műtéttel a teljes daganatot el lehessen eltávolítani.

- Az elváltozások körül további elváltozások lehetnek, akár a mélyebb rétegekben. Ezeket akarjuk kimutatni a hiperspektrális felvételek segítségével. Az összeset láttatni kell, a kezelés előtt és után egyaránt képeket kell róluk készíteni, hogy lássuk, maradtak-e még elváltozások – mondta Noora Neittaanmaki-Perttu Helsinki Egyetemi Kórházának bőrgyógyászati és allergológiai kutatója.

A folyamatban lévő kutatás eredményeit szövettani vizsgálattal igazolják.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Rendületlen harc a gyógyszerrezisztens baktériumok ellen

Sci-tech

Rendületlen harc a gyógyszerrezisztens baktériumok ellen