rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Szarajevó: a város százéves, konfliktusokkal terhes története


Bosznia-Hercegovina

Szarajevó: a város százéves, konfliktusokkal terhes története

Helyszíni tudósítónk Szarajevóból jelentkezett különkiadással, amelynek témája az első világháború centenáriuma. Mindannyian tanultuk a történelemkönyvekből, hogy az első világháborút az osztrák trónörökös meggyilkolása váltotta ki Szarajevóban 100 éve. Az adás a boszniai főváros életét meghatározó éveket veszi sorra.

1878-ban az Osztrák-Magyar Monarchia megszállta Boszniát. 1914. június 28-án az osztrák trónörökös, Ferenc Ferdinánd és felesége ellátogatott Szarajevóba. A fiatal nacionalista Gavrilo Princip és barátai úgy gondolták, hogy el kell távolítani a megszállásnak ezt a szimbólumát. Gavrilo Princip a nyílt utcán meggyilkolta a Habsburg főhercegi párt.

Az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiát vádolta a merénylet kitervelésével. Németország támogatásával a monarchia megtámadta Szerbiát. Alig egy hónappal a halálos pisztolylövések után egész Európa háborúban állt. Gavrilo Principet a merénylet után azonnal letartóztatták, és a börtönben halt meg néhány hónappal a háború vége előtt.

Munkatársunk szerint 30 éve Szarajevó ismét a nemzetközi hírek középpontjába került. A város adott otthont 1984 februárjában a téli olimpiának. Ez volt az akkor egységes Jugoszlávia egyik legszebb pillanata.

Mára az olimpiai létesítmények több mint 70%-a elpusztult. A szarajevóiak hétvégente ugyan még följárnak a hegyre. A helyi olimpiai bizottság egyik vezetője nosztalgiával emlékszik az akkori időkre.

- Az emberek boldogok voltak, minden nyitva volt egész nap, és mindenki büszke volt arra, hogy részese lehetett az olimpiának. Ez nagy dolog volt egy szocialista országnak. Máig azt gondolom, hogy hasznunkra válik az 1984-es téli olimpia, mert sok turista jön ide – mondta a boszniai olimpiai bizottság egyik tagja, Said Fazlagic.

- Ki gondolta volna, hogy nyolc évvel az olimpia után Szarajevó véres háború helyszíne lesz. 1992 és 1994: a boszniai főváros a modern történelem leghosszabb ostromát szenvedte el – emlékeztetett munkatársunk.

- Nem volt nehéztüzérségünk, és nem kaptunk külső támogatást sem. Nem volt lőszer, logisztikai problémák is adódtak. Akkor nem tudtunk többet tenni. A szerb hadsereg tűz alatt tartotta Szarajevót, hogy félelemben tartson minket – mesélte a várost védő Jovan Divjak tábornok.

A Markalé piac egyike volt a halálos bombázások helyszíneinek 1994 februárjában: 68-an meghaltak, és több mint 140-en megsebesültek. Itt egy falon láthatók az áldozatok nevei. Esad minden nap elolvassa a húga nevét.

- Körülöttem mindenütt halottak feküdtek, csak én éltem túl. Az mentett meg, hogy lehajoltam a káposztákhoz, és akkor történt a robbanás. Mire felálltam, mindenki a földön feküdt – mesélte a túlélő, Esad Rozder.

A 90-es évek óta a sírok a temetőben birtokba vették a város fölötti hegyet. Több mint 11 ezer ember halt meg Szarajevóban. A városban, amely a XX. századot egy háborúval kezdte, és azzal is zárta.