NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

Energiafüggőség vagy kockázatos a palagáz

Energiafüggőség vagy kockázatos a palagáz
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Az ukrán válság ráébresztette az EU-t, hogy újragondolja energiapolitikáját. Egy elemzés szerint növelni kéne az unión belüli kitermelést.

Guenther Oettinger energiaügyi biztos úgy fogalmazott, hogy az uniónak mindenképpen el kell kerülnie a politikai és gazdasági zsarolásokat, de kérdés: mibe kerül az energiafüggetlenség?

Az európai gazdaságnak költséghatékony megoldásokra van szüksége, miközben az energiaárak már most is az egekben vannak.

A bizottság szerint a megújuló, az atom és fosszilis energiaforrásokat együtt kéne használni és ott van még a palagáz. Ez utóbbi viszont nagyon megosztja Európát.

Itt akkor kapcsolódjon be a beszélgetésbe Ska Keller, a német zöldek képviselője Brüsszelből, az Európai Parlamentből, aki korábban bizottsági elnökjelölt is volt.

Markus Beyrer a BuinessEurop igazgatója, 35 ország szövetségét képviseli.

Klaus-Dieter Borchardt, Az Európai Bizottság energiapiaci igazgatója

A kérdés, had tegyem fel először önnek Ska Keller: Ukrán krízis, harcok a Közel-Keleten, Oroszország pedig gázt ad el Kínának, mindezek mennyire veszélyesek Európára nézve?

Ska
Az EU rettentően sebezhető, minden áldott nap egy milliárd eurót költ energia importra, ez nem fenntartható. Mindeközben az egyetlen Földet ahol lakunk, folyamatosan fosszílis energiával pusztítjuk és most az egyetlen alternatíva a jövőre a palagáz. Azt hiszem, nagyon el kell gondolkodnunk azon, hogyan miként tesszük fenntarthatóvá energiafogysztásunkat.

Chris
Markus, azt hiszem ezzel Ön is egyet tud érteni?

Markus
Egyfelől igen, de meg kell várnunk ukrán válság végét, ez most egy jó figyelmeztető jel. Először is egyszerre kell gondolkodnunk az importban és saját kitermelésben, ugyanakkor meg kell vizsgálni olyan lehetőségeket is, amikkel eddig érthetetlen módon nem foglalkoztunk, mint például a palagázt.

Chris
Dieter akkor egy fagyos télnek nézünk elébe?

Dieter
Rémélem nem, de az Európa energiaellátása sebezhető, ezt látni kell. Persze ez a függőség mindenkinek mást jelent. Ami tény, hogy az energia 53 százalékát importáljuk. Az olajnak 88%-t, a gáznak 66%-át. És a gáz nagy részét egy szállítótól. Ezen a helyzeten mindenképpen változtatni kell!

Chris
És hogyan tudunk ezen a helyzeten változtatni? Új megoldások kellenek, Ska?

Ska
Teljes mértékben. Mégpedig a megújuló energia lesz az. És valamit kezdeni kell a CO2 kibocsátással is….

Chris
Mire gondol, lehetnénk a mainál szigorúbbak?

Ska
Mindent meg kell tennünk azért, hogy 2050-re a CO2 kibocsátás nulla legyen. És mostmár egyre több tanulmány igazolja, nem csak a zöldeké, vagy a Greenpeace-é, hanem a McKinzi-é is, hogy 2050-re elérhető a 100 %-os megújuló energia felhasználás..

Chris
OK, Markus;

HIRDETÉS

Markus
Én ezzel nem értek egyet.

Chris
Nem ért egyet ezekkel a célokkal?

Markus
Nem értek egyet ezekkel a célokkal, mert mit látunk akkor, ha a multat megvizsgáljuk egy kicsit. Voltak jó elképzelések, voltak jó megoldások, de a költségekkel senki nem foglalkozott. Szerintem egy valamire kellene fókuszálnunk és ebben egyet tudok érteni Ska-val, az pedig az üvegházhatás. De az lenne jó, ha a változás irányait, a célokat az ipar határozná meg és nem a politikusok.

Chris
Dieter, mit szólnak ehhez a piaci szereplők?

Dieter
Én ebben a kérdésben a középutat képviselem. A két irány egyvelegét kellene valahogy megalkotni, mert a CO2 kibocsátást csökkenteni kell, és koncentrálnunk kell a megújuló energiákra. Mindezeket a célokat, gondolatokat integrálni kellene a piaci lehetőségekbe és elvárásokba. És ebben van némi nézeteltérés köztem és Miss Keller között.

HIRDETÉS

Chris
A bizottság azt szeretné, ha 2030ig 40 százalékkal csökkenne az üvegházhatásért felelős gázok kibocsátása és a megújulók aránya 27 százalékkal nőne, ez reális?

Markus.
Az a kérdés, hogy mit akarunk. Először is nézzük az üvegházhatásért felelős gézok problémáját. Korábban azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy 2020ig csökkentjük a kibocsátást. Szerintem ez egy jó cél. Reális, alkalmazható, egyértelmű. Szerintem ez egy globális probléma, oldjuk meg és ne foglalkozzunk azzal, hogy mit csinálnak másként a világban.

Chris
Úgy tűnik, mintha a világ országai nem egy hajóban eveznének. Ska, miként érdemes gondolkodni a palagázról? Valóban egyfajta hid szerepét tölti be a fosszilis és a megújuló energiák között?

Ska
Nem, egyáltalán nem. Attól függ, hogy kit kérdezünk meg erről a kérdésről. vannak ilyen és olyan tanulmányok is a palagázzal kapcsolatban, de szerintem a kitermelése ma még túl drága. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy Európa nem az Egyesült Államok. Ez egy sűrűn lakott vidék, senki nem tudja, hogy a kitermelésnek milyen következményi lesznek, milyen hatással lesz az épített környezetre, az emberekre. Könnyen lehet, hogy nem annyira megoldás, mint inkább veszély a kitermelése.

Chris,
Ok, Markus.

HIRDETÉS

Markus
Először is nem vagyunk abban a helyzetben, hogy ne használjunk ki minden lehetőséget…

Chris
Ezt azért mondja, mert ön szerint a palagáz helyzeti előnyt jelent Amerikának Európával szemben?

Markus.
Pontosan. Arról nem is beszélve, hogy az energia ára már most is túl magas Európában az Egyesült Államokéhoz képest és ez az igazi versenyhátrány. Gyakran mondják, hogy a palagáz veszélyezteti a felszín alatti vizeket. Voltam Kanadában, a saját szememmel néztem meg. Ott már folyik a kitermelés és semmi nem fenyegeti a felszín alatti vizeket.

Chris
Dieter. A bizottság is minden jel szerint ebbe az irányba halad, de ez azt jelenti, hogy a környezet védelmét tenné kockára?

Dieyter
Nem egyáltalán nem ezt jelenti. Arról van szó, hogy rögtön az elején nem mondhatjuk valamiről, hogy nem szabad, amíg meg nem vizsgáltunk minden lehetőséget. Szó sincs arról, hogy azt akarjuk utánozni amit Amerika csinál, de meg kell vizsgálnunk, hogy a palagázt érdemes- vagy sem kitermelni. Szabad- vagy sem.

HIRDETÉS

Chris
Ok, Ska látom, hogy válaszolna, de előbb egy kérdés.. Az Oxfam 2030ig 40%ra emelné a megújulók alkalmazását és ugyanennyivel csökkentené az energiafelhasználást. Menni fog ez palagáz nélkül?

Ska
Persze, hogy menni fog. Ez itt nem Kanada. Az európai palagáz-mezők sűrűnlakott területeken vannak. Ez az egyik. Másrészt ott nem várnak olyan sokat a palagáztól, mint mi. Más modell szerint gondolkodnak, a palagáz szerepe az össz energia felhasználásban 10 százalék, ez szinte semmi. Arról nem is beszélve, hogy azzal a tecnológiával amit alkalmaznak elképzelhetetlen, hogy ne bolygassák meg a felszín alatti vizek rendszerét. Szerintem az energiahatékonyság a kulcskérdés, arról kellene beszélnünk, különösen, ha a munkahelyteremtés is fontos.

Chris
Ok, Markus szeretne erre válaszolni, úgy látom igen.

Markus
A palagáz nem egy mindenre jó megoldás, de kár lenne elmenni mellette. Vannak megbízható megoldások a kitermelésére, igen. Elemezni kell a kockázatokat és mérlegelni a lehetőségeket.

Chris
Ok, Dieter, a Greenpeace szerint a terv környezeti és gazdasági katasztrófát fog okozni. Szerintük az EU olyan mint aki nem tud leszokni a fosszilis energiáról. Ön szerint.

HIRDETÉS

Dieter
Ők ezt így látják. Mi máshogy. Szerintem mi az üvegházhatésrt felelős gázok kibocsátásának csökkentésében éllovasok vagyunk. És támogatjuk a megújuló energia források alkalmazását. De mi nem mondunk olyat, hogy akkor csak megújuló energiaforrásokat használjunk. Ez egész egyszerűen felelőtlen lenne. A hangsúly az integráción van, a megújuló és a hagyományos energiaforrások integrációján, ha nem így gondolkodunk, akkor abból csak baj lesz.

Chris
Lát esélyt a gazdasági növekedésre? Egyes előrejelzések szerint Európa GDP-je 4 százalékkal is növekedhet, a foglalkoztatottság pedig akár 3 százalékkal, ha a egújulók irányába haladunk. Mit gondol erről Markus, ez reális?

Markus
Természetesen, hiszen az energiahatékonyság javítása és a megújuló energiák alkalmazása óriási szerepet játszhat Európa függetlenségében, ez biztos. Ugyanakkor az új technológiára is figyelnünk kell, de úgy, hogy nem hanyagoljuk el a költséghatékonyságot sem. De addig is a szénhidrogének ideje még nem járt le.

Chris
Ska, lehetséges ez? vagy ön szerint lehet nagyobb növekedés?

Ska
Szerintem van realitása annak, hogy 2050re elérjük a káros gázok kibocsátásának csökkentését, feltéve, hogy már most megteszünk mindent ennek érdekében. Ha valaki azt gondolja, hogy a piacokra lehet bízni ezt a kérdést, téved. A piacokat más mozgatja. Ma az infrastruktúra jó része olyan energiaipari óriásoké, mint a Gazprom. Ez pedig nem jó. Meg kell tudnunk mondani mit akarunk és nagyon világosan abba az irányba kell tartanunk.

HIRDETÉS

Markus
…….és versenyképesnek is kell lennünk. Ma 16 %kal kevesebb pénzt fektetnek be Európában mint a 2000-res években.

Dieter
…. mindenki tudja, hogy Európát nem lehet összehasonlítani az Egyesült Államokkal, nézzük tehát a lényeget. Nézzük meg mit lehet kezdeni a palagázzal és lehet, hogy a végén oda jutunk, hogy túl kockázatos és drága…….

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Az összeomlás felé tart az Unió?

Európa segélydilemmája

Brit kilépés - egyezkedés az Unió jövőjéről