rendkívüli hír

Fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában az iraki válság

Éppen ezt olvassa:

Fordulatot hozhat az amerikai külpolitikában az iraki válság

Betűméret Aa Aa

Furcsa szövetségre kényszerítheti az Egyesült Államokat Iránnal az Iraki és Levantei Iszlám Állam nevű radikális csoport előretörése Irakban.

Az amerikai külügyminiszter a héten nem zárta ki, hogy országa légicsapásokat indítson a szunnita lázadók ellen, mert szerinte térnyerésük veszélyezteti a Közel-Kelet békéjét és kárt okozhat Amerikának, Európának. John Kerry megerősítette, hogy készek párbeszédet kezdeni a síita vezetésű Iránnal a szintén síita Nuri el-Máliki iraki kormányfő vezette erők támogatására. Erről a külpolitikai fordulatról kérdezte az euronews Arash Aramesh-t, az amerikai Stanford egyetem Közel-Kelet szakértőjét.

euronews: Mely országok húzhatnak hasznot Irak megosztottságából?

Arash Aramesh: Rövid távon Irán befolyása jelentősen csökkenhet a régióban, amennyiben Irak egy részét továbbra is a szunniták, másik részét a kurdok tartják ellenőrzésük alatt, a középső és a déli területeken pedig a síiták maradnak. Ezzel a közel-keleti helyzet válna bizonytalanná. Hosszútávon ez a régió térvesztéséhez vezethet. Egy független Kurdisztán veszélyes lehet Iránra és Törökországra is. Másrészről pedig az iraki és a szíriai határon egy új állam megjelenése veszélyes lehet azon országok számára is, melyek támogatják a szélsőséges csoportokat. Amennyiben megerősödnek ezek a szervezetek, az érintett államok is veszélybe kerülhetnek.

- Beszámolók szerint az Iráni Forradalmi Gárda Irakban is megjelent, de az iráni hatóságok ezt tagadták. Teherán miért támogatná ebben a mostani helyzetben Irakot?

- Lehet, hogy még a síiták sem értenek egyet azzal, hogy katonákat helyezzenek Irakba. Nem szabad elfelejteni, hogy Irán és Irak nyolc évig háborúban ált egymással, és történelmi különbségek vannak a felek között, valamint az al-Maleki kormányzat nem is kért ilyen segítséget. Ha Irán két forradalmi egységet küldött Irakba, akkor békés helyzetet szeretne, vagyis nem szeretnék, hogy a szélsőséges szunniták megerősödjenek. Az al-Maleki kormány egyik kritikája, hogy lojálisabb Teheránnal, mint Irakkal.

- John Kirby altengernagy, a Pentagon szóvivője azt mondta, hogy nem beszéltek Iránnal az iraki katonai beavatkozásról. John Kerry amerikai külügyminiszter viszont úgy fogalmazott, hogy készen állnak minden olyanra, ami minimalizálja az erőszakot. A kérdés az, hogy Irán és az Egyesült Államok együttműködése mennyire lehet valós, és ha lesz is valamilyen közös fellépés, ami nem katonai jellegű lesz, akkor milyen lehet?

- Elég nagy esély van arra, hogy együttműködjenek. A háttérben amúgy is van köztük kapcsolat, 2001-ben, szeptermber 11. után és 2003-ban is volt, amikor Irán segített Amerikának az iraki misszió során. Az Obama-adminisztráció döntései azonban nem voltak megfelelőek Iránnak, ráadásul jelentős bizalmatlanság és ellenséges hangulat alakult ki a Nyugattal szemben Iránban. Rövid és hosszú távon is változtak a stratégiai érdekek. Az Egyesült Államok és Irán is szeretné, hogy Irak stabil ország legyen, ebben együtt tudnak működni. Fontos azonban tudni, hogy Teherán és Washington között mély szakadék húzódik, az iraki ügyekben való együttműködés ezért nem lehet katonai vagy stratégiai jellegű, de bizonyos esetekben tudnak együtt dolgozni.