NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

AZ IMF nem elégedett az Egyesült Államok hozzáállásával

AZ IMF nem elégedett az Egyesült Államok hozzáállásával
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

Csupán egy pillanat volt a washingtoni sajtótájékoztatón, amikor az IMF vezérigazgató asszonya érzelmesen reagált egy újságírói kérdésre. Az Euronews tudósítója, Stefan Grobe arról faggatta Christine Lagarde-ot, hogy végleg feladta-e a reményt arra vonatkozóan, hogy az Egyesült Államok támogatja és végrehajtja a Valutaalap által javasolt reformokat.

- Nem, semmiképpen, mert remény mindig van, én pedig alapvetően optimista vagyok – hangzott Lagarde azonnali válasza. Félő, hogy erre az optimizmusra szüksége is lesz, hiszen az IMF, a G20-ak és az Obama-adminisztráció már többször felszólította a Kongresszust, hogy ratifikálja a Valutaalap által szorgalmazott reformokat, mindeddig azonban hiába.

Lagarde többször hangot adott annak, bízik benne, hogy a többi állam nyomására még a közeljövőben Washingtonban is jóváhagyják a reformokat. “Ha az Egyesült Államok visszavonul, azzal mindenki veszít” – figyelmeztetett nem egyszer.

A reformok elfogadását a Kongresszus republikánusai akasztották meg. Az Obama-kormány hiába támogatja a változásokat, a képviselőház republikánus tagjai idén már kétszer meggátolták, hogy azokat szavazásra bocsássák. Az őszi kongresszusi választások közeledtével pedig egyre csökken az esélye annak, hogy 2015 előtt döntsenek a kvótareformról.

A Nemzetközi Valutaalap három és fél éve eldöntött reformja nagyobb beleszólást engedne a feltörekvő országoknak és megduplázná az alap forrásait. A 2010-ben megfogalmazott kvóta- és kormányzási reform tehát egyrészt megduplázná a kvótabefizetéseket, ezzel 739 milliárd dollárra növelve annak pénzalapját, másrészt nagyobb beleszólást engedne a feltörekvő államoknak az alap döntéseibe.

A G20-as döntéshozók áprilisban ultimátumot adtak az Egyesült Államok politikusainak: amennyiben az év végéig nem hagyják jóvá a változásokat, akkor az USA-t megkerülve próbálják majd megreformálni a szervezetet és megnövelni az általa kezelt vagyont.

Retorikai nyomásgyakorláson kívül azonban mást nem nagyon tud tenni a Valutaalap. Az Egyesült Államok a legnagyobb befizetőként a szavazati jogok 16,8 százalékával rendelkezik, így gyakorlatilag vétójoga van a szervezetben, aminek döntéseihez 85 százalékos jóváhagyásra van szükség.

Dr. Stefan Grobe/ Rita Kónya

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Videó: így dőlt össze a világ harmadik leghosszabb gerendahídja Baltimore-ban

Távozik a Boeing vezérigazgatója - a sorozatos baleseteket és hibákat sürgősen orvosolni kell

Továbbra is fagyasztja az Egyesült Államok az UNRWA támogatását az új kiadási szupercsomagban