HIRDETÉSEgy csónakban eveztek, de mint kiderült, nem egészen ugyanazt akarták. Angela Merkel győzködte volna brit, svéd és holland kollégáját, hogy támogassák Jean-Claude Juncker jelöltségét az Európai Bizottság elnöki posztjára, de a többiek inkább az unió jövőjéről való egyeztetést sürgették.
- “Jean-Claude Juncker a jelölt az Európai Bizottság elnöki posztjára, és szeretném, ha az is lenne. Ezt elmondtam Németországban, és örömmel elmondom itt is, de nem ez volt a fő témánk” – mondta Angela Merkel, német kancellár.
Az egyeztetés arról folyt, hogyan lehet válaszolni az euroszkeptikus erők előretörésére, milyen politikát kövessen az unió a következő öt évben. Ehhez kell megtalálni a megfelelő vezetőket.
- “Igen fontos alapelv, hogy a demokratikusan választott európai vezetők, MI leszünk azok, akik kiválasztják, kik vezetik majd az uniós intézményeket. Nem fogadnuk el egy olyan új folyamatot, amiről nem is döntöttünk” – erősítette meg a brit miniszterelnök, David Cameron.
Ez azonban az Európai Parlament ellenállása miatt elhúzódó intézményi válsághoz is vezethet, ami hátráltathatja a valóban szükséges uniós reformok beindulását.
Az Európai Parlament álláspontja egyértelmű: a választások győztese, az Európai Néppárt jelöltje legyen az Európai Bizottság elnöke. Ezt mondja a német liberális képviselő, gróf Alexander Lambsdorff is.
euronews: Lambsdorff úr, ön szerint az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltéséről folyó vita meddig folytatódik? Merkel kancellár valóban Junckert támogatja, vagy menteni próbálja a menthetőt…?
Alexander Lambsdorff, német liberális EP képviselő: – A vitának láthatóan nincs vége, amit az is jelez, hogy azok négyen, akik Svédországban találkoztak, nem állnak mind a választások győztese mögött. Nem értem, mit csinál a kancellár. Ő az Európai Néppárt tagja, a néppárt nyerte a választást, az ő jelöltjük kell, hogy legyen a Bizottság elnöke. Egy demokráciában ez így van, és Európa – demokrácia.
euronews: Mit akarnak a Junkert ellenzők?
Alexander Lambsdorff: – Szerintem azt akarják megmutatni, hogy az Európai Unióban a nemzeti kormányok döntenek. Nem akarják, hogy az európai intézmények, különösen az Európai Parlament fontosabb szerepet kapjon.
euronews: Közben a brit miniszterelnök, David Cameron az Európai Unió megreformálását sürgeti. Mit jelenthet ez?
Alexander Lambsdorff: – Cameron nem reformot akar, hanem a véget vetne annak az Európai Uniónak, amit ma ismerünk. Vétójogot adna minden nemzeti parlamentnek, minden tagállamnak. Ezt semmiképen nem lehet elfogadni.
euronews: De Angela Merkel nem hagyhatja figyelmen kívül a briteket…
Alexander Lambsdorff: – Az angolok nagyon toleránsak. Az ország a piacgazdaság, a szabadkereskedelem mellett, még az amerikaiakkal is. Ez rendben is van: jó lenne, ha egy erős, konstruktív Nagy-Britannia lenne az EU tagja. De ha most mint európai nézem, akkor a mai Egyesült Királyság bizonytalan, mindent csak blokkol, meg leállít. Ez nem reform, hanem az Európai Unió vége.
euronews: Valószínűleg lesznek engedmények, Junker is bejöhet, és a britek is maradhatnak. De milyen lesz a kompromisszum?
Alexander Lambsdorff: – Meg kell mondjam, német liberálisként, semmi bajom nem lenne azzal, ha nagyobb lenne a demokrácia és a szubszidiaritás. Ami azt jelentené, hogy több döntési jogot visszaadnánk a tagállamoknak. Nem kell mindent Brüsszelnek eldöntenie. De a nagyobb demorkácia azt is jelentené, hogy a választások győztese legyen a Bizottság elnöke. Az emberek egyértelműen ezt várják el.
euronews: Lambsdorff Úr, köszönjük az interjút.