rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Akik átélték a normandiai partraszállást...


Franciaország

Akik átélték a normandiai partraszállást...

Az Euronews kamerája előtt többen emlékeztek a hetven évvel ezelőtti napra: olyanok, akik személyesen, tinédzserként élték át a normandiai partraszállás napját.

- Mindenekelőtt egész éjszaka hallgattuk a bombázást és aztán láttuk az érkező katonákat. Ezek a katonák adtak nekünk enni, mert nekünk már semmink se volt… ők tudták ezt, még kérdezték is, hogy a mamának teát, sütit, a papának cigarettát adjanak-e – mondta a 84 éves Hélène Liaigre.

- Mindennek ellenére boldogok voltunk, mert szenvedtünk a háború alatt, az anyámat például bezárták 48 órára a Kommandantur-ba Bayeux-ben.

- Boldog voltam, főleg akkor, mikor láttuk de Gaulle-t a kastélyban Triboulet-tel, aki akkoriban az al-prefektus volt. Ezután könnyebb lett a sorsunk, mert az élelmiszerjegyekkel nagyon nehéz volt.

- A franciák mondták el. Azt mondták, hazamehetünk. de miután hazamentünk, láttuk, hogy minden tönkrement, az ablakoktól a padlóig mindent összetörtek, ráadásul rengeteg légy volt, mert mindenütt halottak feküdtek, akikre jöttek a vadállatok is. mindez nagyon félelmetes volt – emlékezett a szintén 84 éves Albert Liaigre.

- Mindenütt aknák voltak. Sokan meghaltak, mert véletlenül rájuk léptek. Mi valamiért túléltük. Szerencsénk volt a szerencsétlenségben.

“Tudtam, hogy az angolok partra fognak szállni, de azt, hogy pontosan hol, nem sejtettem. Az anyámnak volt két húga, akik az első világháború után külföldre mentek férjhez, az egyik egy skóthoz, a másik egy angolhoz. és utóbbi írt az anyámnak egy levelet, több hónappal később, hogy a férje partra fog szállni…ahogy írta el fog költözni, ami egy kódszó volt a partraszállásra. És másnap reggel, kimentünk a főútra és láttuk az angolokat, amint megérkeznek. Ez igazi boldogság volt…. annyira örültünk…mást se tudtunk mondani, csak hogy “Megcsinálták!” Egyszerre mindenki kitette a zászlókat az ablakokba, amikor hallottuk, hogy a németek visszajönnek, erre meg mindenki gyorsan leszedte…nagyon látványos volt, főleg mikor kiderült, hogy a németek nem jönnek vissza és mindenkit elöntött az öröm. A szüleim, akik angolbarátok voltak, koccintottak a jó hírre – mondta a 89 éves Jeannette Ratel.

- Mind azt kiabáltuk, hogy bravó! És mindez olyan kedves volt…16 éves voltam… vagy 17? Kértünk tőlük cigarettát. Nekik pedig nagy örömükre szolgált, hogy csokoládéval kínálhattak minket – tette hozzá a 87 éves Guy Ratel.

- Engem a halottakkal együtt szedtek össze. Láttam németeket is, akik meghaltak, megölték őket körülöttünk.

- Ez egész életünkben elkísért minket, soha nem feledhettük – fűzte hozzá Jeannette Ratel.

- Minden megmaradt a fejünkben, itt belül…én folyton rágondolok, még mindig – mondta Guy Ratel.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

A második fordulóban dől el, hogy Rivlin vagy Sitrit lesz Izrael új elnöke