rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A cápákat ki védi meg?


science

A cápákat ki védi meg?

Együttműködésben a

Fél Ön a cápáktól? Ha igen, az érthető. A cápákról nem éppen pozitív kép él az emberekben. Veszélyes, vérszomjas ragadozónak tartja őket mindenki. Valójában azonban sokkal törékenyebb és barátságosabb állatokról van szó, mint bárki is gondolná.

A Monacói Óceanográfiai Múzeum fő attrakciója a medence, ahol cápákat lehet simogatni. A szervezők célja, hogy megmutassák a látogatóknak, mennyi cápafaj létezik. Kicsik, nagyok, a legkülönfélébb alakban és színben.

Néhányan lehetnek agresszívek, de túlnyomó többségük nem veszélyes az emberre, éppen ellenkezőleg.

- A cápák veszélyeztetett fajok, mert csúcsragadozók. Őket már nem fenyegeti más ragadozó. 450 millió éve léteznek, rendkívül hatékonyak a vadászatban, de nem az önvédelemben. Az állatok többsége gyorsan képes szaporodni, ez azonban nem igaz a cápákra, amelyek csupán pár utódot nevelenek fel életük során. Szexuális érettségüket is meglehetősen sokára érik el, bizonyos fajoknál ez 10-15 évbe is beletelik. Vagyis a cápa evolúciós fejlődése során nem készült fel arra, hogy vadásszanak rá – mondja Robert Calcagno, a múzeum igazgatója.

A csaknem ötszáz ismert cápafajból minden negyedik veszélyeztetett.

- A világon évente kevesebb mint tíz ember esik cápatámadás áldozatául, míg mondjuk a krokodilok évente kétezer embert ölnek meg, a szúnyogok nyolcszázezret. És ha a mérleg másik oldalát nézzük, az emberiség évente százmillió cápát öl meg – hangsúlyozza Robert Calcagno.

A múzeum a cápák negatív megítélésén szeretne javítani, ehhez a művészet és a tudomány fúzióját hívta segítségül. A kínai filantróp, George Wong és egy vadsegítő civil szervezet közös munkájából született A Cápák és az emberiség nevű kiállítás, amely tíz kínai művész alkotásait mutatja be. Az évente legyilkolt százmillió cápából hatvanmillió Ázsiába vándorol, ahol cápauszonyleves lesz belőle.

- A mi akciónk célja nem a tiltás, sokkal inkább a vészharang megkondítása, magyarán nem akarjuk betitlani a cápauszonyleves készítését, viszont bizonyos korlátok közé szorítanánk, mert átlépte a határt. A táplálékláncot nem szabadna befolyásolni az emberi fogyasztásnak. Én soha többé nem eszem ilyen levest – mondja az egyik művész, Zou Liang.

Hála a kampánynak, a cápauszony fogyasztása csökkenni kezdett Kínában. Ami a cápákat illeti, az ő táplálkozási szokásaik már inkább ésszerűnek mondhatók, sőt, létfontosságúnak az óceánok egyensúlya szempontjából.

- A cápák az óceán táplálék-piramisának csúcsán helyezkednek el. Ebben a pozícióban kontrollálják, irányítják a táplálékegyensúlyt, ha kell, kiegyenlítik azt. Megeszik a beteg állatokat. Gondoskodnak arról, hogy mindegyik réteg egyensúlyban legyen. Ha a cápák kipusztulnak, óceánjaink könnyen egyetlen hatalmas alga- és medúza-mocsárrá válhatnak – mondja a múzeumigazgató.

Ezt a forgatókönyvet szeretné elkerülni Weng Feng, a művész, akinek videoperformanszát, a kiállítás többi alkotásával egyetemben Pekingben lehet majd megtekinteni, 2016-ban.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

science

Fény derült a polipkarok rejtélyére