rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Orosz útlevéllel utazik a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke


Világ

Orosz útlevéllel utazik a Dnyeszter Menti Köztársaság elnöke

A magát Dnyeszter Menti Köztársaságnak nevező terület teljesen elszakadna Moldovától és csatlakozna a vele nem is határos Oroszországhoz. A félmillió lakosú terület 1990-ben kiáltotta ki függetlenségét Moldovától, amit egy két évig tartó polgárháború követett. 2011-ben lett a potenciális reformernek tartott, nagy lovas Jevgenyij Sevcsuk a hivatalosan nem is létező Transznisztria államfője. Az el nem ismert ország elnökével beszélgettünk.

euronews: Sevcsuk úr, itt az irodájában az egyik falon Vlagyimir Putyin orosz elnök, a másikon pedig a Kreml fényképe van kiakasztva. Orosz földön vagyunk vagy moldovai területen?

Jevgenyij Sevcsuk: A Dnyeszter menti Köztársaság területén. Egyébként van kép a falamon az orosz pátriárkáról is.

- Nem aggódik, hogy a szomszédos Ukrajnában lévő zűrzavaros helyzet átterjedhet Moldovára is?

- Nagyon is aggódunk amiatt, ami most Ukrajnában történik, de azt reméljük, ránk az egyáltalán nem lesz hatással.

- És mi az önök üzenete a kijevi kormány felé?

- Hogy azonnal állítsa le az erőszakot.

- Pár napon belül Moldova aláírja a szabadkereskedelmi megállapodást az Európai Unióval. Ennek milyen hatása lesz a Dnyeszter menti területek, Transznisztria életére?

- Mindent figyelembe véve ennek a megállapodásnak negatív gazdasági következményei lesznek ránk nézve. Eleve, mivel nem vettünk részt annak tárgyalásain. Természetesen vannak pozitív elemei is ennek a szabadkereskedelmi egyezménynek, de sokkal több a negatív hatása. Már a tárgyalások idején óvatosságra intettünk mindenkit, és felhívtuk a figyelmet ezekre a negatív hatásokra. Tettünk is erőfeszítéseket ezek elhárítására, de ezek úgy tűnik, nem voltak elegendőek.

- Miért nem inkább Transznisztria és Moldova újraegyesülését készítik elő? Megszűnhetnének az előbb említett problémák.

- Az újraegyesítés akár jó ötletnek is tűnhetne, ha nem volna ellentmondásos, ha nem lennének konfliktusos ügyek Transznisztria és Moldova között. Természetesen Transznisztria lakói is szeretnének újraegyesülni Moldovával, de most nem az a helyzet van, amikor ez megvalósítható. Épp ellenkezőleg. A legjobb megoldás az lenne, ha civilizált módon elválnánk Moldovától, ami után jó esélyünk és lehetőségeink lennének a transznisztriai külgazdaság fejlesztésére.

- Ez azt jelenti, hogy teljesen kizárja az újraegyesültést Moldovával? Kérem, igennel vagy nemmel válaszoljon.

- Tiszta választ erre a kérdésre szerintem országom állampolgárai adhatnak, nem pedig az államfő. És állampolgáraink akarata már kifejeződött egy népszavazáson. Az emberek nem akarták az újaegyesítést Moldovával.

- Önök Oroszország részévé tennék a területet. Ebbe az irányba haladva, nem érzi annak kockázatát, hogy a befagyott konfliktus felolvadhat a térségben? Nem érzi egy újabb konfliktus, egy újabb háború, egy vérfürdő kockázatát?

- Elsődleges célunk természetesen a függetlenség, ez élvez mindenekelőtt elsőbbséget. Meg a függetlenség nemzetközi elismertetése. Ez az első lépés. Azt akarjuk, hogy adják meg a tiszteletet Transznisztria népének, és az itteni lakosság akaratát is vegyék figyelembe. Természetesen a világban, a különböző országokban megoszlanak a vélemények. És az országok között lehetnek, amelyek akár katonai erőt is alkalmaznának, vagy megfontolnák a hadsereg bevetését ebben a kérdésben. De nem gondolnám, hogy ez egy huszonegyedik századi megoldás volna. Ebben az évszázadban már a tárgyalóasztal mellett kellene megoldani a problémákat, és tiszteletben kellene tartani az állampolgárok akaratát, ennek az országnak a polgárainak akaratát is.

- Vannak információk, hogy transznisztriai fegyveresek vettek részt az ukrajnai Odesszában történt összecsapásokban. Meg tudja ezt erősíteni?

- Ez egy hamis információ, amelyet az ukrán média és az ukrán hatóságok egy része terjesztett. Találkoztam a moldovai ukrán nagykövettel és az ukrán különleges megbízottal, aki a Moldova és a Transznisztria közötti tárgyalásokat vezeti, és ők hivatalosan is megerősítették, hogy nem vettek részt transznisztriai fegyveresek az odesszai eseményekben.

- Az Európai Parlament szerint a Dnyeszteren túli területek a szervezett bűnözés, a csempészek és az emberkereskedelem egyik fellegvára. Ezt a jelentést még az előző elnök, Igor Szmirnov hivatali ideje alatt adták ki. Változott bármi is azóta? Vagy Transznisztria még mindig küzd ugyanezzel a problémával?

- Ami a csempészetet illeti, azt kell mondanom, hogy ez a jelenség a világ számos országában létezik, még azokban is, amelyek rengeteg pénzt költenek határvédelemre. Voltak vádaskodások Transznisztria ellen, hogy itt virágzik a fegyvercsempészet meg az emberkereskedelem. Hallottuk ezeket korábban is, meg halljuk most is. De hivatalosan mondom, hogy a transznisztriai államnak nincs köze ezekhez a csempésztevékenységekhez. Ezt csak azért híresztelik, hogy ráijesszenek az Európai Unió országaira, hogy azok azt higyjék, fel kell lépniük Transznisztria ellen, hogy harcolniuk kell Transznisztria ellen, mert csak így lehet megoldani a csempészet problémáját.

- Hány útlevelet bocsátott ki Oroszország ebben a régióban az elmúlt években? Nem mellékesen, önnek milyen útlevele van?

- Kétszázezer orosz állampolgár él Transznisztriában. De az itteni lehetőségek miatt más országok állampolgársával is bárki rendelkezhet. A parlament ugyanis elfogadta többszörös állampolgárság engedélyezéséről szóló törvényt. Én is orosz állampolgár vagyok, de moldovai állampolgárságom nincs. És ha lenne olyan útlevél, amelyben az szerepelne, hogy világpolgár, örömmel kiváltanám.

Kamatcsökkentés előtt az Európai Központi Bank - interjú az EKB vezető közgazdászával

Világ

Kamatcsökkentés előtt az Európai Központi Bank - interjú az EKB vezető közgazdászával