NewsletterHírlevélEventsEsemények

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
Loader
HIRDETÉS

A világ legmélyebb víz alatti barlangja

A világ legmélyebb víz alatti barlangja
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A macedón táj a háborítatlan természet kedvelőinek paradicsoma. A két legszebb rész a Matka-kanyon és a Dojran-tó, ahol bepillantást nyertünk a helyi halászok hagyományaiba.

Szkopjétől csak fél órát kell utazni, hogy eljussunk az ország egyik legszebb pontjára: a Matka-kanyonba. A helyiek kedvelt kirándulóhelyén gazdag állat- és növényvilág fogad.

- A Matka-kanyon rengeteg állat- és növényfajnak ad otthont, amelyeknek egy része az egész világon csak itt található meg. Matka annyit tesz: anyaméh, ahol az élet létrejön – magyarázta az Euronews riporterének Kiro Angeleszki barlangi búvár és idegenvezető. – A Matka-kanyon misztikus hangulatot sugároz,érezni lehet a pozitív kozmikus energiákat. Az emberek ellazulnak, amikor ide látogatnak.

Lenyűgöző látvány, ahogy a Treszka folyó ráérősen kanyarog a völgyben, de a kanyon rejtett kincseket is tartogat – többek között a híres Vrelo barlangot. Több millió év lassú változásai hozták létre ezt a geológiai csodát, odabent hatalmas cseppkövek várják a látogatót. De az igazi látványosság a víz alatt található. A szakértők szerint ez lehet a világ legmélyebb víz alatti barlangja. Az első macedón búvár, aki lemerészkedett a mélybe, Kiro Angeleszki volt.

- Amikor az ember lemerül a sötétségbe, mintha egy másik világba lépne be. Nagyon intenzív érzés, az ember minden idegszálával összpontosít – mert egy sötét, víz alatti barlangban a legkisebb tévedés is végzetes lehet – mesélte az Euronews-nak.

Kiro négy éve részt vette egy különleges expedícióban: búvárok és berlangkutatók nemzetközi csapata fedezte fel a barlangot. A híres olasz barlangi búvár, Luigi Casati kétszáztizenkét méter mélyre ereszkedve állított fel új rekordot.

- Amikor leereszkedem ebbe a barlangba, mindig vegyesek az érzéseim. Félelem, boldogság, öröm és izgatottság, mindez egyszerre – mondta Kiro.

Visszatérve a felszínre, egy másik elbűvölő helyre indultunk: a görög határhoz közeli Dojran-tóhoz. Bár az ország legkisebb tektonikus tava csupán tíz méter mély, csak úgy burjánzik az élettől. Európa egyik legváltozatosabb élővilágú tavában több mint tizenötféle hal él.

Tome Baltakov nyolcvankét éves, több mint negyven évig dolgozott halászként a tavon. Ma a fiataloknak igyekszik átadni a tudását.

- Egy halász nem halász – mondta Baltakov. – A halászathoz legalább két emberre van szükség, mert ez csapatmunka. Az egyik bedobja a hálót a vízbe, a másik pedig evez. Ki kell húzni a hálót harminc, de akár nyolcvan kiló hallal együtt, és visszavinni a fogást a kunyhóhoz.

Télen még mindig fognak halat a hagyományos módszerrel, amelyhez madarak, például kárókatonák segítségét veszik igénybe. A halak a madarak árnyékától megriadva tömegesen menekülnek a hálóba. De Georgij Sztojanov ma nem bonyolítja túl a munkát.

- Éjszaka kimegyünk a tóra, és kivetjük a hálót, másnap napfelkelte előtt visszamegyünk, és kihúzzuk – mondta a huszonöt éves fiatalember. – Elvisszük a zsákmányt a halászkunyhóhoz, megpucoljuk a halat és rendbe szedjük a hálót a következő halászathoz. A halászok élete kemény, télen a fagy és a jég, nyáron pedig a forróság miatt. Ugyanakkor nagyon szeretek a vízen dolgozni, rengeteg energiát ad.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Kényeztetés Lankaranban: zen wellness-kezelésekkel és teával

Esőerdők és legendás vendégszeretet a felhőkarcolók árnyékában

Şanlıurfa: a szent halastótól a kőhegyekig