rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Átfogó iráni kortárs tárlat Párizsban


Átfogó iráni kortárs tárlat Párizsban

Az iráni művészetet 1960-tól mutatja be egy átfogó kiállítás Párizsban. A Musée d’Art Moderne időrendi sorrendet tartva rendezte a tárlatot a forradalom előtti évektől, az 1979-es forradalmon át az iráni-iraki háborún keresztül napjainkig.

A forradalom előtti időszakból származó anyag nagy része a Shiraz-Persepolis Művészeti Fesztiválról való. A nemzetközi eseményt az iráni uralkodó, a sah támogatásával rendezték meg nyaranta, 1977-ig. Koncertek, filmbemutatók, színházi és táncelőadások adták az összművészeti fesztivál programját.

- Akkoriban a fesztivál egy rendkívül szabad közeg volt Iránon belül. Egyértelműen érezhető, hogy hatása volt a művészetek fejlődésére Iránban, így például a zenére. De számos filmet is bemutattak. Az iráni színháznak teljes megújulást hozott a fesztivál. Mindez csak egy rövid összefoglalása a fesztivál örökségének – mondta Vali Mahlouji, a kiállítás kurátora.

Irán történelmének legutóbbi időszakát a háború és a forradalom alakította. A művészek élénken reagáltak a történésekre, vagy szemléletmódjukon érződik a jelen történelmének hatása. Számos alkotó próbálta meg művein keresztül bátorítani az embereket, hogy vegyenek részt a forradalomban. Ilyen alkotások a tárlat második részén láthatók, és dokumentumfilmet is vetítünk az uralkodó, a sah elleni tüntetésekről. Egyes művészek plakátokkal igyekeztek óvni a forradalmat a diktatúrával szemben.

Bár a forradalom és a háború időben nagyon közel zajlott, a tárlat segíti elkülöníteni a két történést.

- Leggyakrabban úgy tűnik, hogy a háború és a forradalom az erőszak és a problémák zsákutcája. Ezt ezen a kiállításon is megmutatjuk, ugyanakkor fontos, hogy a műveken keresztül képet alkothatunk az iráni kortárs művészetről – magyarázta Morad Montazemi, a tárlat másik kurátora.

A háború idején a vegyifegyveres támadásokról készített dokumentumfilmet Morteza Avini, illetve Kaveh Golestan fotografált. Szaddám Huszein 1988-ban több ezer ártatlan embert ölt meg Haladzsában a vegyi fegyverekkel, összesen pedig több százezernyi észak-iraki kurd megölésében találta bűnösnek a bíróság 2006-ban.

A kiállítás harmadik részén a háború utáni művészetből látható válogatás, egészen napjainkig. Narmin Szadeghi egy perzsa költő, Attar műveinek ihletésére készített installációt.

A legenda szerint összegyűlnek a madarak, hogy eldöntsék, ki legyen a király közöttük. A legbölcsebb madár, a búbos banka szerint meg kell keresni Szimorgot, a perzsák mitikus madarát. A búbos banka vezeti a többieket, minden madár egy emberi hibát jelenít meg, ami megakadályozza az embert, hogy elérje a megvilágosodást. Végül 30 madár ér el Szimorg lakhelyéhez, de csupán egy tavat találnak, amiben maguk tükörképét pillantják meg.

- A művészek alkotásai sokat sejtetnek a társadalmi akaratból. A művek megtekintése után a látogatók árnyaltabb képet kaphatnak az iráni történelem közelmúltbeli időszakáról – összegezte a párizsi kiállításon szerzett tapasztalatát az Euronews munkatársa, Omid Lahabi.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk
Nuits sonores: zenei fesztivál Lyonban

Nuits sonores: zenei fesztivál Lyonban