Kamatcsökkentés előtt az Európai Központi Bank - interjú az EKB vezető közgazdászával

HIRDETÉS

Peter Praet az Európai Központi Bank vezető közgazdásza, a bank igazgatóságának elnökségi tagja. Az Euronews annak kapcsán kérdezte a szakembert, hogy az EKB Kormányzótanácsa következő, június 5-i ülésén dönthet arról, hogy újabb lépéseket tegyen az elhúzódó alacsony infláció ellen, ahogy azt korábban az EKB elnöke Mario Draghi bejelentette

A hosszú ideig tartó alacsony infláció a vártnál nagyobb adósságteherhez vezethet, és arra ösztönözheti a hitelezőket, hogy szűkítsék a hitelállomány mértékét. Peter Praettel az EKB Kormányzótanácsának székhelyén, Frankfurtban készítettünk interjút.

Maithreyi Seetharaman – Professzor Praet, köszönjük, hogy időt szán ránk. Az emberek eddig azt hallották, hogy a magas infláció nagy probléma. Az európai infláció most 1 százalék körül van. Hogyan magyarázná el nézőinknek azt, hogy emiatt is van min aggódni közép- és hosszútávon. Ön, hogy látja ezt a helyzetet?

Peter Praet – Ha a kínálat nagyobb mint a kereslet, akkor az lenyomja az árakat. Ez egyfajta barométer, ami a gazdaság kiegyensúlyozattlanságát jelzi, tehát emiatt kell aggódni. Fordított esetben, ha a kereslet nagyobb mint a kínálat, akkor infláció van, míg az előző példában megnő a deflációs nyomás.

Maithreyi Seetharaman – Ha megnézzük ezt a barométert, és az EKB saját előrejelzéseit, akkor meglepetés az infláció mostani szintje. Ez vajon teljesen új helyzet, amit még nem tudjuk, hogy kell kezelni?

Peter Praet – Most alacsony a kereslet, mert rengeteg háztartás, cég, vagy éppen maguk az államok is magas adóssággal küzdenek, tehát csökkennek a kiadások a gazdaság termelékenységéhez képest. Ez nyomja lefelé az amúgy is csökkenő árakat, és ez valóban újfajta gazdasági környezetet eredményez.

Maithreyi Seetharaman – És most mit lehet tenni ez ügyben? Több közgazdász szerint már két éve lépni kellett volna.

Peter Praet – Ez egy bonyolult kérdés. Először is meg kellett tudni, hogy mi vezetett az árak tartós csökkenéséhez. A közelmúlt folymatait vizsgálva azt láttuk, hogy szinte mindenhol pangás van – a gyenge olajár is ezt mutatja. Másodszor pedig, azt sem lehet mondani, hogy az EKB nem tett volna lépéseket az ügyben. A piac úgy működik, hogy bizonyos ideig a félelem diktál, most pedig a deflációtól tartanak a befektetők. A háztartások és a piac más szereplői pedig nem tudják, hogy mit fog lépni az EKB. A mostani folyamat ennél sokkal strukturáltabb, az árcsökkenés a gazdasági pangás eredménye, ezért ehhez alkalmazkodó monetáris politikára van szükség. Ennek egyik eleme, hogy a kamatokat a nullához közelítjük, de más eszközöket is megfontolunk.

Maithreyi Seetharaman – Pontosan milyen lépéseket tervez az EKB?

Peter Praet – Nos, a kormányzótanács nyilván erről is beszélni fog következő ülésén, de még mindig több dolgot kell megvizsgálni, hogy tudjuk, mik a jelenlegi monetáris politika gyenge pontjai. A kamatok mértéke tartóssan alacsony marad. De nemcsak ma. Ott va például az Egyesült Államok: a hosszú lejáratú piaci kamatok emelkednek, ez a helyzet javulására utal. De képesnek kell lennünk a múlt beli példákkal ellentétben, a saját kamatainkat elválasztani az amerikaiaktól, ez pedig azt jelenti, hogy a monetáris politika továbbra is támogatni fogja a növekedést.

Konkrétabban szólva, az egyik probléma, amit azonosítottunk az úgy általában a kisebb vállalatok hitelezése és finanszírozása, és ezen a területen további megoldási lehetőségeket keresünk. Majd meglájuk, mit hoz a kamatdöntő ülés, de már eddig is látunk néhány olyan hibát a monetáris politikában, amik megoldásán dolgozunk.

Maithreyi Seetharaman – Volt szó negatív kamatokról is. Várható olyan helyzet, hogy a hitelezés tovább csökken?

Peter Praet – Ön most két dologot említ. Először is el kell döntenünk, hogy mi is valódi probléma. Ezt tesszük most – a kamatok szintje tényleg alacsony, de vajon a gazdasági környezet miatt, amire nincs túl sok ráhatásunk, vagy ez a bankok hitelezési kínálata miatt van így. Mert most éppen a mérlegüket akarják megtisztítani és emellett feltőkésíteni. Tehát dolgozunk ezen is, és már azt is tudjuk, hogy a hitelezési piac még több megoldandó kérdést is felvet.

Maithreyi Seetharaman – Akkor most alacsony inflációra kell számítanunk közép- és hosszútávon?

Peter Praet – Úgy vélem, a legnagyobb gond most az, hogy a háztartások is lefelé modosítják hosszú távú kilátásaikat. De milyen lesz ez a jövő? Ez viszont negatív várakozási csapdába vezethet, ami nagyon érzékeny pont…

Maithreyi Seetharaman – Hogy érti ezt?

Peter Praet – Nos, ez bonyolult, mert a központi bank ezt nem oldhatja meg szimplán azzal, hogy pénzt nyomtat és biztosítja a fizetőképességet. Persze ez is része a megoldásnak, de ami igazán fontos, hogy pozitív várakozást alakítsunk ki a jövőre nézve – ilyen a munkalehetőségek teremtése, a szerkezeti reformok bevezetése, vagy az oktatás fejlesztése – tehát ezek lennének igazán fontosak. És persze az is igaz, hogy a legnagyobb kihívás a közösség újjáélesztése, de ez már inkább politikai kérdés. Tehát a közösségek újjáélesztése és a pozitív várakozások megteremtése a jövővel kapcsolatosan, amit most nem sok országban tapasztalni. Inkább a kiábrándultság és a negatív várakozások láthatók. tehát, mint mondtam, azt vájuk, hogy pénzügyi környezet kedvezőbb legyen, tehát ha egy cég beruházni akar, akkor ne legyen hitelszűkében.

Maithreyi Seetharaman – Lát hasonlóságot Japán és Európa között?

HIRDETÉS

Peter Praet – Nem, a kettő teljesen különböző, rengeteg eltérés van a két helyzet között. Úgy vélem, amiben viszont több gazdaság is sajnálatosan hasonlít, az az adósságok szintje. ami elég magas. A legfontosabb különbség a japán helyzettel szemben az, hogy ez itt elsősorban a bankszektor ügye. És persze különbség az, hogy Európában válság volt az elmúlt években Japánban viszont nem. És a társadalmak is teljesen különbözőek. No, és látni kell az euroövezet szépséghibáit is. Ezeket is fel kell tárni. Már ezt is látjuk, és ennek egyik megoldása lehet például a bankunió.

Maithreyi Seetharaman – Nem gondolja, hogy az EKB-t néha a jogköre akadályozza, hogy eredményesebb legyen egy-egy helyzetben?

Peter Praet – Nem, ezt nem mondanám.

Maithreyi Seetharaman – Csak azért kérdezem, mert említette a foglalkoztatás bővítését, mint fontos szerkezeti reformot, amin csodálokozom is…

Peter Praet – Úgy vélem, veszélyes illúziókat táplálni a társadalommal szemben, munkahelyeket és javakat a monetáris politika teremt. De az is veszélyes, ha ennek túl nagy szerepet szánnunk, hiszen a monetáris politika sem ad megoldást mindenre. Az Egyesült Államokban és itt, ugye eléggé különböző a helyzet – az euroövezet válságba került, miközben nem voltak erős válságkezelő intézményei. Például a pénzügyi válság kezelésére. Amerikában ilyen nem volt. És az Egyesült Államokban amúgy is rugalmasabb a munkaerőpiac mint itt. Tehát más utat jártunk. Most már elkezdődött a kilábalás – de nagy volt a kár. Pang a gazdaságunk, alacsony az infláció, és bár valóban nincs defláció, de nagyon alacsony a növekedés, amivel egyáltalán nem vagyunk elégedettek, és erre a helyzetre minden lehetőségünkre álló eszközzel reagálni fogunk.

HIRDETÉS