rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Egyiptom stabilitása az elnökválasztás tétje


Egyiptom

Egyiptom stabilitása az elnökválasztás tétje

Több tízmillió egyiptomi adhatja le szavazatát jövő hétfőn és kedden, hogy eldöntse, ki legyen az ország elnöke. Ez az első elnökválasztás azóta, hogy a hadsereg tavaly júliusban elmozdította hivatalából az iszlamista államfőt, Mohamed Morszit. A választás esélyt teremt arra, hogy véget érjen a politikai bizonytalanság és az erőszak.

A két jelölt: Abdel Fattah asz-Szíszi, a hadsereg volt főparancsnoka és a baloldali Hamdín Szabbáhi.

Az elnökválasztás része annak az “útitervnek”, amelyet az átmeneti kormány hirdetett meg, miután véresen leverte a Muzulmán Testvériség tüntetéseit. Tavaly augusztusban 2500-an meghaltak. Az első egy januári referendum volt, amellyel elfogadták az alkotmány módosított változatát.

A választás legitimitását megkérdőjelezi, hogy a Muzulmán Testvériség bojkottálja a szavazást. Vezetőinek többségét bebörtönözték, és a csoportot terrorista szervezetnek minősítették.

Az iszlamista szervezet támogatói azt követelik, hogy Morszit helyezzék vissza hivatalába, és büntessék meg azokat, akik több ezer ember haláláért felelősek.

Hassan Nafaa, a Kairói Egyetem politkatudományi professzora szerint a megbékélés elérése lesz az új elnök egyik fő feladata.

- Egyiptomtól most azt várják, hogy modern államot hozzon létre. Ha a politikai iszlám irányzat úgy dönt, hogy részt vesz ennek megteremtésében, akkor ezt üdvözöljük. Személyesen is örülnék ennek, mert nem zárhatjuk ki az iszlám mozgalmat a politikai életből. A kérdés az, hogy mi a politikai iszlám irányzat?

Az országban uralkodó feszültség ahhoz vezetett, hogy az utóbbi hetekben megszaporodtak a támadások a biztonsági erők ellen. A hónap elején egy rendőrt megöltek, és négyet megsebesítettek egy kairói bombatámadásban. A hatóságok dzsihadista csoportok számlájára írják az efféle támadásokat.

A közbiztonság romlása visszavetette az idegenforgalmat, ez komoly veszteséget okoz a gazdaságnak, amely amúgy is botladozik azóta, hogy három éve a forradalom megdöntötte Hoszni Mubarak elnököt. Nő az államadósság, több mint 13 százalékos a munkanélkülisg. A vállalatok és a háztartások több napig tartó áramszünetekkel szembesülnek.

Egy friss felmérés azt jelzi, hogy csökken a fogyasztói bizalom, miközben a kormány az állami vállalatok átalakítását tervezi, és igyekszik külföldi befektetőket vonzani.

Mindkét elnökjelölt azt ígérte, hogy harcol majd a szegénység ellen, ösztönzi a gazdaságot, és fejleszti az infrastruktúrát. Az azonban nem világos, hogy miből.