rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Demográfiai és vallási feszültségek nélkül: a katlóniai Guissona példája


Brüsszeli szerkesztőség

Demográfiai és vallási feszültségek nélkül: a katlóniai Guissona példája

A katalóniai Guissona kis faluja volt az első Spanyolországban, ahol a külföldiek aránya meghaladta a spanyolokét a 7000 lakoson belül. Az 50 éve alapított Guissona élelmiszeripari cég 2000-ben, a válság ellenére, kelet-európai, afrikai és latin-amerikai dolgozókat vett fel, akik az Európa más részeire jellemző szociális problémák nélkül tudtak beilleszkedni.

Naponta 5 és fél ezer sertést, 500 bárányt, 150 borjút és 100 ezer csirkét visznek a beszállítók a Grupo Alimentaria Guissona telepére Katalóniában.

Négy világrész dolgozói váltják egymást a műszakokban az élelmiszer-ipari cégnél, hogy a nyersanyagból csomagolt hús és készétel legyen. Az árut aztán a kelet-spanyolországi szupermarketekben adják el. A társaság 4 ezer embernek ad munkát, a dolgozók negyven százaléka külföldi.

Több mint felük Kelet-Európából, Ukrajnából, Romániából és Bulgáriából érkezett, 2000 óta folyamatosan. De sokan jöttek Szenegálból, Marokkóból és Latin-Amerikából, Kolumbiából is.

A húsüzemben 2 millió sonkát szárítanak. Az ukrán Olekszandr Vojtovics felügyeli a feldolgozást. 2000-ben érkezett, sok társával együtt a munka és a jobb fizetés reményében. Vele ellentétben, nem sok spanyol vállalja, hogy a távoli vidékre költözzön.

- A korábban jött ukránoktól hallottam, hogy lesz munka ennél a spanyol cégnél, amikor megérkeztem, már volt szerződésem, két évvel később a feleségem is utánam jött és szintén itt dolgozik. 14 éve élünk itt, azóta két lányunk is született – mondta az euronews-nak ukrán férfi.

Az ukránok és a szenegáliak egymásnak adták a munkalehetőség hírét. A románokat, kolumbiaiakat ugyanakkor kormányközi egyezmények alapján fogadta a cég.

Az idénynövények szüreteléséből élt a szengáli Masse Ndiave, mielőtt Spanyolországba költözött volna. A társaságnál a napi takarítását felügyeli és nemrég még a szenegáliak helyi közösségének elnöke is volt.

- Saját vállalkozást szeretnék Szenegálban indítani, és szerintem ennek a társaságnak is ebben kellene gondolkodnia – fogalmazott a férfi. Majd azzal folytatta, hogy a kivándorlást is csak új vállalkozások és munkalehetőségek teremtésével lehet lelassítani. Ezt a kormányoknak is támogatniuk kellene, hogy nem másszanak az emberek tömegével Ceuta-ban és Melilla-ban a kerítésre – utalt a határsértők két gyakori, európai érkezési helyére.

2000 óta a Guissona-i lakosok száma megduplázódott, hétezerre. 2010-ben az első olyan spanyol város volt, ahol a külföldiek aránya túlnőtte a helyiekét, és ez azóta is így van.

A munkát adó élelmiszer-ipari cég tisztában volt ennek a változásnak a súlyával: az évek alatt egy hálózatot épített ki a bankok és biztosító társaságok közreműködésével, továbbképzéseket szervez, lakásbérlési lehetőséget biztosít az újonnan érkezőknek, és olyan szociális szolgáltatásokat tart fenn, mint az egészségügyi központok és nyugdíjas otthonok.

A romániai Monica Vajdea a recepción dolgozik. 2003-ban érkezett a férjével, akkor a futószalagok mellett kezdte a munkát. Spanyol és katalán nyelvtudásának javítása után irodai állásra válthatott.

- Sosem gondolkodom a jövőről – mondta Monica, aki nem hitte volna, hogy valaha is elhagyja majd Romániát. Most sem gondolja, hogy véglegesen Spanyolországban maradjon, bármilyen nehéz is a helyzet otthon. Már tíz éve él külföldön, de nem tudja, meddig marad, egy hónapig vagy újabb tíz évig, ezért nem is tervez előre.

A csaknem 50 nemzet tagjai békésen élnek egymás mellett. Ebben szerepe van a rendkívül alacsony 5 és fél százalékos munkanélküliségnek.

A település a gazdasági és demográfiai siker európai szimbólumává vált. A polgármester, Xavier Casoliva, a Katalónai függetlenségét támogató baloldal képviselője is ennél a társaságnál dolgozott, informatikusként.

- Még az amerikai konzulátus emberei is jártak itt, hogy saját szemükkel lássák, ahogy a guissonai muzulmánok ugyanazon a mecseten, a katolikusok és az ortodox keresztények ugyanazon a templomon osztoznak. A washingtoni kongresszus tanulmánya is minket hoz példaként arra, hogy ha jól megélünk egymás mellett, akkor a világszerte aggodalmat okozó szélsőségek sem jelennek meg – mondta az előljáró.

Hűtőkamionok ezrei gördülnek ki az üzemből naponta. Az árut a hálózat több mint 400 szupermarketébe és Európa távoli szegleteibe viszik, de a dobozokkal több érkezik, mint friss élelmiszer.

A Guissona társaság emberi erőforrás osztályát vezető Antonio Condal vezényelte le a cég bővítését. A válság ellenére folyamatos a munkaerő felvétel, hogy lehetséges ez. Mennyi emberre van szüksége egy évben?

- Emlékszem, hogy 2000-ben a spanyol foglalkoztatási központtól 200 embert kértünk egy évre – kezdte a választ az osztályvezető. Mint mondta, akkor alig jelentkeztek, 15-en a térségből, talán húszan az egész országból. De nekik 200 kellett, és még 400 ember a műszakokba. Így kényszerültek rá, hogy más megoldást keressenek. Ekkor jött az ötlet, hogy külföldieket alkalmazzanak. Ma már más a helyzet, 2013-ban például 13 ezren jelentkeztek, és ennek csak 10 százaléka volt külföldi. 90 százalék spanyol. A jelentkezések száma tehát a 2000-es 2.400-ról, 13 ezerre nőtt, és ezen belül a spanyolok aránya 50 százalékkal emelkedett.

Brüsszeli szerkesztőség

Demográfiai és vallási feszültségek nélkül: a katlóniai Guissona példája