rendkívüli hír

Különkiadás: Szociális szakadék Európában: szegények és gazdagok

Éppen ezt olvassa:

Különkiadás: Szociális szakadék Európában: szegények és gazdagok

Betűméret Aa Aa

Évekkel az unió keleti bővítése után Európa egységesnek tűník, valójában azonban szociális vasfüggöny választja el a keletet a nyugattól. Stábunk az unió leggazdagabb és a legszegényebb tagállamában kereste a hatalmas szociális különbség okait és azt, mit tehetne Brüsszel a szegénység elleni harcban.

Bulgária az Európai Unió legszegényebb országa, bár Szófia bevásárló utcáján ez nem látszik.

Néhány kilométerrel arrébb, a Fakulteta nevű főleg cigányok lakta városrészben azonban már igen. Ebben a negyedben a mélyszegénység, a munkanélküliség a jellemző és a bűnözés is mindennapos.

- Ha nincs munkád, akkor is meg kell élni valahogy, segítséget pedig nem kapsz – panaszkodik egy férfi.

A szomszédja pedig azt mondja, sokan lopnak, a rendőrség pedig csak a látszat kedvéért igazoltat néha.

Azonban a környék ha lassan is, de változik. Elena Kabakcsieva alapítványa 15 éve nyújt oktatást a roma kisgyermekeknek és szociális, egészségügyi ismereteket a szülőknek.

- Korábban 14-16 éves korban kötöttek házasságot, ma inkább 18-20 éves korukban – magyarázza az eredményeket az alapítvány vezetője, aki hozzáteszi, az iskolából is kevesebb gyerek bukik ki, amióta itt dolgoznak.

Az alapítvány részben uniós pénzből működik és jó példa a szegénység felszámolására tett kísérletekre. Ez azonban generációkon átívelő munka lesz.

- Minden szakértő azt mondja, hogy hosszútávú intézkedésekre van szükség – magyarázta Elena Kabakcsieva.

Bulgária gazdasága a rendszerváltás után omlott össze és azóta sem tért magához. Miközben az átlagkereset alig több, mint 300 euró, az ország eurómilliárdokat veszít a korrupció miatt.

- A korrupció Bulgáriában olyan, mint a rák a társadalom számára – mondta Assen Yordanov oknyomozó újságíró.

Assen Yordanov már két gyilkossági kísérletet élt túl, amióta a maffiával harcol. Ezen a területen 40 millió eurót keresett egy cég, miután a kormány a kormány megszüntette a természetvédelmi besorolást.

- Ezek az építkezések sem az országot, sem a turizmust nem sehítik. Csak arra jók, hogy az oligarchák és maffiózók megtömjék a zsebeiket – mondta az újságíró.

Bulgária 2007-ben lépett be az Európai Unióba, azonban a tagság támogatottsága csökken.

- Az emberek szociális segítséget vártak, ez azonban nem történt meg. De a fiatalok, a válallkozók nagyon is tudják, mit nyújt nekik az uniós tagság – mondta Ivalo Kalfin Ep-képviselő.

Maria Angelova sok kortársával ellentétben nem hagyta el az országot, így most 26 évesen egy utazási portál főszerkesztője.

- Sok minden változik és látjuk, hogy jó dolgokra fordítják az uniós pénzeket. Ha lassan is, de jó irányba változnak a dolgok – mondta Maria Angelova.

És a másik véglet Európában, Luxemburg, a világ második leggazdagabb országa. A havi átlagkereset a bulgáriai tízszerese, 3200 euró. A félmillió lakosú nagyhercegség a pénzügyi szektorra specializálódott, de sok média – és interetes cég is itt fektet be.

- Mi a legnagyobb probléma most Luxemburgban? – kérdezte riporterünk a járókelőket. – A legnagyobb probléma? Több éve élek itt és nagyon élvezem. Nem látok semmilyen problémát – mondta egy nő.

Ez a férfi sem tud egyetlen problémát sem említeni. – Csendes, jól szervezett ország, öröm itt élni és dolgozni – magyarázta.

A Luxemburgi Egyetem professzorát Európa szociáis különbségeiről kérdeztük, de elsőként arról, mi Luxemburg sikerének titka.

Harlan Koff, társadalomkutató, Luxemburgi Egyetem: – Először is, a banki üzletágra specializálták a gazdaságukat. Másrészt Luxemburg nem csak a növekedésre, de a stabilitásra is figyel. Ezért nagyon erős a középosztály Luxemburgban.

Euronews: – Mi az oka a néhány európai régióban tapasztalható mélyszegénységnek?

Harlan Koff, társadalomkutató, Luxemburgi Egyetem: – Ezekben a régiókban a középosztály szenved, leszakad és egyre kisebb lesz. Ezeken a területeken továbbra is a termelés, az ipar és az építőipar a jellemző, ez okozza a lemaradást, hiszen ezekben a szektorokban nő a leginkább a munkanélküliség az Európai Unióban.

Euronews: – Ön szerint a korrupciónak szerepe van a szegénység kialakulásában?

Harlan Koff, társadalomkutató, Luxemburgi Egyetem: – Szerintem a korrupciónak szerepe van ebben, de nem egyszerűen a kenőpénzekre kell gondolni. Ha korrupcióról beszélünk, akkor a nemhivatalos hálózatokat is meg kell említenünk, amelyek befolyásolják a törvényhozók munkáját. Az állami szabályozók hiánya, az államba vetett bizalom hiánya, az állam és a piac rossz kapcsolata párhuzamos társadalmat alakít ki. Ha a polgárok párhuzamos társadalmakban dolgoznak, akkor kiszolgáltatottak lesznek és ez szegénységet szül.

Euronews: – Ön szerint az Európai Unió sikeres volt a szociális külöbségek felszámolásában?

Harlan Koff, társadalomkutató, Luxemburgi Egyetem: – Az unió sokat fektetett az infrastruktúra-fejlesztésbe, de miközben ezt tették, nem foglalkoztak a struktúrális problémákkal ezekben a régiókban, mint a feketegazdaság.

Euronews: – Mit tehetne még az unió ezen a területen?

Harlan Koff, társadalomkutató, Luxemburgi Egyetem: – A szegénység elleni harc kulcsa a középosztály megerősítése. Vagyis igazságos fejlődésre van szükség. Ma is 52 millió európainak egyszerűen nincs bankszámlája. Ez olyan ügy, amivel csak mostanában kezd el foglalkozni az unió. Hiszen leheteten kiemelkedni a szegénységből, vagy létrehozni egy erős középosztályt, ha a bankszámlák és a hitelek el vannak zárva az emberek elől.