rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Húszéves a Csalagút


világ

Húszéves a Csalagút

Épp húsz éve, hogy II. Erzsébet brit királynő és Francois Mitterand akkori francia elnök átadta a La Manche csatorna alatti vasúti alagutat, a Csatirna-alagutat, másnéven a Csalagutat. Kétévszázados álom vált ezzel 1994. május 6-án valóra, amikor szárazföldi átjárás lett Anglia és Franciaország között.

A Csalagút ma a világ legforgalmasabb vasútvonala, akár napi négyszáz vonattal, vagyis van, hogy három és fél percenként indul egy.

38 kilométer hosszan kellett a földet az Angliát a kontinenstől elválasztó csatorna alól kitermelni, a legmélyebb ponton 75 méterrel a tenger alól. Mivel az alagútból mindkét végén kinyúlik a vasútvonal, a pálya hossza több mint ötven kilométer.

A Csalagutat 1987-ben kezdték Angliában, a következő évben pedig Franciaországban ásni. A tizenegy, lézerrel irányított, hatalmas fúrógép naponta összesen hetvenhat métert haladt.A francia és az angol fúrások 1990 december elsején találkoztak középen. Az egyik szakasz főépítés-vezetője a magyar Klados Gusztáv volt.

Valójában három alagút köti össze a kontinenst Angliával: kettő a különböző irányba haladó vonatoknak és középen egy szűkebb szervizalagút, amelyből a szellőztetőrendszert is működtetik. A vonatok egyébként kamionokat, buszokat, személyautókat és motorkerékpárokat is szállítanak.

Összesen 25 vonat közlekedik, másfél havonta, harmincezer kilométer futás után mindegyiknek, váltásban karbantartásra kell menni. Ezek a folyamatos biztonsági és műszaki ellenőrzések jelentik a zavartalan működés lényegét. Csak ezeken tizenháromezer mérnök, technikus és szakmunkás dolgozik.

A beruházás komoly üzleti kihívást is jelentett, és kis híján bukással végződött.
A 4,5 milliárd angol fontra tervezett költségek az átadásig 9,5 milliárd fontra – mai értékén átszámítva 3560 milliárd forintra – emelkedtek.

Ráadásul kizárólag magántőkéből épült a Csalagút, százezernyi kisrészvényes pénzéből. Ők még 1987-ben vásároltak be a cég papírjaiból. Tizennégy évvel később a társaságot majdnem agyonnyomta az adósság. Néhány újabb év múlva a csődvédelmét is elrendelte egy francia bíróság, de aztán bankok bevonásával, az adósságok átstrukturálásával és hosszú távúvá alakításával kezdett konszolidálódni a helyzet.

Olyannyira, hogy végül elkezdett anyagilag is működni a vállalat. 2007-ben már minimális nyereséget termelt, osztalékot pedig először két évvel később, 2009-ben fizetett. Az eredeti tervek szerint 1997-ben kellett volna.

A Csalagúton 2012 októberében, hetekkel a londoni olimpia után utazott át a háromszázmilliomodik utas.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

világ

Békefenntartókra támadtak a Kelet-afrikai Köztársaságban