NewsletterHírlevélEventsEsemények
Loader

Find Us

FlipboardLinkedin
Apple storeGoogle Play store
HIRDETÉS

Timosenko: Ukrajnát nem fenyegeti polgárháború

Timosenko: Ukrajnát nem fenyegeti polgárháború
Írta: Euronews
A cikk megosztásaKommentek
A cikk megosztásaClose Button
HIRDETÉS

A volt ukrán miniszterelnök, Julia Timosenko is indul a május 25-ei elnökválasztáson. Legfőbb riválisának Petro Porosenkót tartják, utóbbi vezeti a közvélemény-kutatásokat is. Timosenko, a 2004-es narancsos forradalom egyik szimbóluma, 2005-ben, majd 2007-től 2010-ig volt kormányfő. Idén februárban, Viktor Janukovics bukásakor szabadult a börtönből. Járja az országot, a forrongó Délkelet-Ukrajnában az oroszokat, a nyugati országrészekben a nacionalista ukránokat próbálja maga mellé állítani.

Euronews: Ukrajnában ebben a pillanatban is borzasztó bonyolult a helyzet, hatalmas a feszültség Oroszországgal. Háború, de legalábbis polgárháború fenyeget. Mit gondol a Moszkvából, különösen a Kremlből érkező, az ukrajnai helyzettel kapcsolatos kijelentésekről, állásfoglalásokról?

Julia Timosenko: Ukrajnát nem fenyegeti polgárháború. Ez már csak azért sem lenne lehetséges, mert a Kelet- és Dél-Ukrajnában élők sem támogatják Vlagyimir Putyin orosz elnök jelenlegi agresszióját. A déli és a keleti országrészek lakóinak mindössze 18 százaléka gondolja úgy, hogy a donyecki, a luhanszki és a harkivi régiónak ki kellene válnia Ukrajnából, és csatlakoznia kellene Oroszországhoz. Ez nagyon alacsony támogatottságot jelent, majdhogynem semmilyet. Úgyhogy nincs sem szeparatizmus, sem pedig polgárháború. Csak egy valóságos, hadüzenet nélküli háború, amit Putyin indított Ukrajna ellen. Ezt kell azonnal leállítani.

- Gondolja, hogy az Európai Unió összes tagállama kész lenne szembe menni Oroszországgal? Az uniós országok egy jelentős – és összetartó – részének igazából kitűnő a kapcsolata Moszkvával, vezetőiknek különösen magával Vlagyimir Putyin elnökkel. Szóval, komolyan gondolja, hogy az Európai Unió kész lenne lépni, kész lenne szembeszállni Oroszországgal?

- Szerintem a világ már hosszú ideje érzékeli és érti, hogy az Oroszországi Föderáció területén egy autoriter rezsim jött létre, zárt gazdasággal, és az eddigieknél is egészségtelenebb folyamatokkal. A világ eddig is azon gondolkodott, hogyan lehetne normalizálni ezt a helyzetet. Putyin most maga adott lehetőséget a világnak az oroszországi rendszer lerombolására, amikor elkezdte a világbékét fenyegetni. A Krím-félsziget és Ukrajna így egyfajta csapdahelyzet Putyinnak, amibe maga sétált bele. Úgyhogy azt hiszem, a visszaszámlálás elkezdődött, és a Putyin-rezsim hamarosan véget ér.

- Térjünk át az ukrajnai elnökválasztásra. A közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy bármennyire is emelkedett az ön támogatottsága az utóbbi időben, azért még mindig a legfőbb vetélytársának mondott függetlenként induló Petro Porosenko vezet. Nem gondolja, hogy ha a mostani krízis miatt elhalasztanák az elnökválasztást, az jó lehetőség lenne önnek, új esélyt kapna növelni szavazóinak számát, és a most vártnál jobb eredményt érhetne el?

- Én személy szerint nagyon ellenezném a május 25-ei elnökválasztás bármilyen más időpontra halasztását. Május 25-én mindentől függetlenül meg kell tartani ezt a választást. Ugyanis az ország számára borzasztó fontos, hogy legyen egy legitimen megválasztott államfője. Az új köztársasági elnök egy igen erős stabilizáló tényező lesz a jelenlegi helyzetben, és igen fontos szerepe lesz az ukrajnai pénzügyi-gazdasági válság leküzdésében. Biztos vagyok benne, hogy az új államfő határozottan és következetesen fog cselekedni, és rengeteg mindenen tud majd változtatni. Én mindenképp ezen leszek, így fogok fellépni.

- Emlékszem, amikor februári kiszabadulása után szinte azonnal felment a kijevi forradalom központja, a Majdan színpadára, és ott beszédet mondott. Gondolt akkor arra, hogy ilyen következményei lehetnek a történéseknek? Hogy ilyen óriási, geopolitikai válság kezdődhet Oroszországgal?

- Nem számíthattam akkor ilyen fordulatra. Huszonhárom évvel az ország függetlenné válása után senki nem gondolta volna, hogy Oroszország háborút indíthat Ukrajna ellen. A forradalom győzött Ukrajnában, és ez a forradalom valódi függetlenséget és szabadságot hozott az országnak. Putyin épp ezt a forradalmat nem tudta elfogadni, már abba sem tudott beletörődni, hogy kitört. És ezt az ellenérzését saját “ötödik hadoszlopán” keresztül, a tőle függő kormánytagokon keresztül próbálta érvényre juttatni. Azt akarta, hogy Ukrajna az ő politikáját hajtsa végre. Konkrét tervei voltak saját birodalmának növelésére – Ukrajna számlájára. De a forradalom keresztülhúzta számításait.

- Ukrajna egyik nagy problémája az ország keleti részének demokratikus és társadalmi képviselete. A korábban hatalmon lévő Régiók Pártja elsősorban az ő pártjuk volt, Janukovics pedig ennek a pártnak és ezeknek a régióknak a megjelenítője. De most, Janukovics elkergetése után béna kacsa lett a Régiók Pártja, az ország etnikai megosztottságának, és a keleti országrész képviseletének problémája pedig ugyanúgy megmaradt.

- Igaza van abban, hogy a délen és keleten élő ukránok valóban úgy érzik, nem figyelnek oda rájuk eléggé. Manapság nincsenek olyan politikusaik, képviselőik, akikben igazán megbízhatnának, akikre valóban támaszkodhatnának. Épp ezért töltöttem az elmúlt heteket a keleti régiókban, Donyeckben és Luhanszkban. Elmentem a fegyveresek által elfoglalt középületekhez is, elsősorban azért, hogy meghallhassam a keleten élő ukránok hangját. Hogy megértsem, mit üzennek az ukrán kormánynak. Meg akarom érteni, hogy milyen elvárásaik vannak, milyen támogatásokra lenne szükségük az új ukrán kormány részéről. Mi készek vagyunk megadni ezeket a támogatásokat számukra. Ezt tartom ugyanis az egyik legfontosabb témának ma, rengeteg időt szentelek ennek, annak ellenére is, hogy az elnökválasztási kampány közepén járunk. Azt hiszem, itt az idő, hogy miként az egyik legnagyobb vezető mondta, begyógyítsuk az ország sebeit, hogy egységesüljünk, hogy ne egymással harcoljunk, hanem értsük meg inkább egymást. Hogy megértsük egymást, és lépéseket tegyünk egymás felé, mert csak ez ad esélyt arra, hogy visszatérjünk a békéhez.

- Ön volt a 2004 végi narancsos forradalom egyik arca. Elmagyarázná nem ukrán nézőinknek, mi a különbség a narancsos forradalom és a mostani, a Majdanon történt forradalom között?

- A 2004-es narancsos forradalom részben az egyik elnökjelölt, Viktor Juscsenko támogatására szerveződött. Az akkori forradalmat politikusok vezették vagy legalábbis támogatták. Igaz, hogy az igazi nyertesei az emberek voltak, ők is nyerték meg. A mostani forradalom ettől teljesen eltért. Ez a magasztosság forradalma volt, a politika vagy a politikusok támogatása nélkül. Ez a civil társadalom és annak vezetőinek forradalma volt, nomeg mindazoké, akik mögéjük álltak, követték őket. A mostani forradalom minden, szabadságot akaró ukrán forradalma volt. Ez pedig egy elengedhetetlen különbség.

A cikk megosztásaKommentek

kapcsolódó cikkek

Ukrajna: megoldás kell a drámai lőszerhiányra

Kijevet öt napon belül harmadszor bombázták

Kijevet és Lvivet is lőtte az orosz hadsereg, az egyik rakéta megsértette a lengyel légteret