rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

A közönség szereti tudni, mivel lepik meg


musica

A közönség szereti tudni, mivel lepik meg

Együttműködésben a

Egy melodráma szerelemről, féltékenységről, bosszúról és becsületről – egy opera, amely nemzetközi sztárrá tette Verdit. A Musica az Hernani bemutatóján járt a montecarlói operaházban.

Nem kevesebb, mint három férfi veszti el a fejét egyetlen nő, Elvira miatt: a basszus, a bariton és a tenor, Hernani. Verdi 1844-ben Victor Hugodrámájából írta ezt az operát, amellyel a montecarlói operaház zárta nemrég – zajos sikerrel – az évadot.

- Hernani igazi romantikus hős, magányos és mindörökre elátkozott – mesélt a Musicának a koncepciójáról Jean-Louis Grinda, az előadás rendezője. – Afféle reménytelen pszichopata, aki hisz a becsületben mindenekfelett, mivel semmi másba nem tud kapaszkodni. Ő egy végzet által üldözött, sorszerűen elbukó hős – ezt mostanában egyszerűen lúzernek mondanánk.

Az előadás látványvilágának nagyon fontos része a rengeteg tükör, amelyek a történet értelmezési lehetőségeit is kibővítik.

- Miért használunk tükröket? Mert homályos, sötét képet vernek vissza – mondta erről Jean-Louis Grinda. – Az ember elgondolkozik: vajon valóság, amit látok? Vagy csak valaminek a visszatükröződése? Egészen mélyre lehet hatolni az operában egy ilyen eszközzel, amilyen a tükör. Ráadásul, a biztos dolgokat nem igazán szeretem. Próbáltam nem meghamisítani Verdit, de mégis a saját víziómat bemutatni. Vízió, tükrök… szerintem ezek a dolgok jól működnek együtt.

Amikor már úgy látszik, minden konfliktus elsimul, a váratlan, végső katasztrófa mindenkit elsöpör, kivéve a baritont, a királyt, akit később császárrá koronáznak.

- A drámai fordulatok az opera végén ennek a műfajnak az egyik különlegessége – mondta a rendező. Csodálatos, hogy a közönség tudja, mi lesz, de még így is, ennek ellenére is nagyon örülnek, amikor megtörténik, mert a közönség imádja a meglepetést – különösen ha előre tudja, mi következik.

A szerkesztőség ajánlata

A következő cikk

musica

Szibériai magaskultúra