rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Magyarország tíz éve az EU-ban


Magyarország

Magyarország tíz éve az EU-ban

Sokan emlékeznek még a fűvel borított Szabadság-hídra, a korzóvá alakított rakpartra, a vízesésre az Erzsébet-hídról, vagy akár az Időkerékre. Tíz évvel ezelőtt – 2004. május elsején – valahogy így ünnepelték a magyarok, hogy az ország csatlakozott az Európai Unióhoz. Sokan a kánaánt várták tőle, ami nem jött el, de kétségtelen, hogy Magyarország sokat nyert a tagsággal. Szakértők szerint többet is fejlődhetett volna a gazdaság az elmúlt 10 évben, de ez tulajdonképpen tanulóidő volt az ország számára. A leköszönő magyar külügyminiszter az euronews-nak azt mondta: ez az időszak ellentmondásos, de összességében sikeres volt.

- Ha összehasonlítjuk az eredményeinket, a tíz év eredményeit, a többi közép-európai országéval, akkor bizony nem jövünk ki a legjobban az összehasonlításból, de azt látni kell, hogy sajnálatos módon az első hat év kudarcait és visszaesését azt nagyon nehéz néhány év alatt behozni – fogalmazott Martonyi János.

A magyarországi vállalkozások számára óriási fordulópont volt az uniós csatlakozás. Sokan tartottak a nagy versenytől és a szigorú szabályozásoktól, de bíztak az új piacokban is. A Szentkirályi ásványvízgyár például ügyesen használta ki a csatlakozás adta lehetőségeket, és óriási növekedésnek indult. Igaz, nekik nem kellett sokat bajlódniuk a szabályozással: ásványvíz területén ugyanis az uniós elvárás kevésbé szigorú, mint amilyen a magyar szabályozás volt.

Balogh Levente ügyvezető igazgató így emlékszik vissza a tíz évvel ezelőtti kihívásokra:

- Ezt pozitívan fogtuk föl, ezt úgy fogtuk föl, hogy ezek a határok oda-vissza kinyílnak, és tulajdonképpen olyan lehetőségeink lesznek nekünk is a külföldi terjeszkedésre vagy a külföldi beszerzésekre, mint a külföldi cégeknek.

A településeknek kellett még megtanulni igazán, hogyan éljenek a lehetőségeikkel. Gödöllő például több milliárd forintnyi uniós támogatást használt fejlesztésekre. Most is éppen zajlik egy beruházás: uniós segítséggel épül egy szennyvíztisztító-telep a város szélén. De európai támogatást használtak fel a gödöllői kastély felújításához is, amely egyébként a legfontosabb találkozók helyszíne volt 2011-ben, Magyarország soros uniós elnöksége idején.

-Mindenki azt gondolta, hogy érkezik egy táska pénz, és akkor azt gyorsan erre vagy arra föl tudjuk használni, ez nem így működik, meg kell tanulni ezeket a folyamatokat, meg kell tanulni a fölhasználás lehetőségét – mondta az euronews-nak Gémesi György polgármester, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke és egyben az Európai Régiók Bizottságának tagja.

Magyarországon az uniós tagság megítélése nagyon sokat romlott a válság ideje alatt. Mostanra azonban javulni látszik a helyzet, és ismét egyre pozitívabb a kép a magyar emberek fejében az Európai Unióról.

Persze sokan, így például a Jobbik és szavazói is az unió ellen fordultak, és folyamatosan bírálták az európai döntéshozókat. Az EU-szkepticizmus azonban nem magyar jelenség, hanem minden uniós országban erősödő tendencia.

Balázs Péter, korábbi külügyminiszter illetve uniós biztos szerint az Európában erősödő EU-szkepticizmusnak számtalan oka és még több árnyalata van: a jogos észrevételektől és kritikákról egészen az európai eszmék tagadásáig.

- A bírálatokat meg kell hallani, és valamit tenni kell azért, hogy a bírált dolgok megszűnjenek. Azokkal azonban, akik teljesen elutasítják az európai eszmét, azokkal nincs miről beszélnünk – mondta Balázs Péter.

Mindezzel együtt a legutóbbi Eurobarométer szerint a magyarok az uniós átlaghoz képest valamivel többen gondolkodnak pozitívan az EU egészéről: 35 százalékuk, szemben az EU-átlag 31 százalékával.