rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Az európai segítség nem varázspálca


interjú

Az európai segítség nem varázspálca

Hiába a nyolc százalékos gazdasági növekedés, a mozambikiak fele, több mint 12 millió ember még mindig nyomorban él. Az afrikai ország elnökével, Armando Guebuzával beszélgettünk a brüsszeli Európa-Afrika csúcstalálkozón.

Isabel Marques da Silva, euronews: – Európa a segélyek helyett ezentúl inkább befektetésekkel és a kereskedelmi kapcsolatok révén támogatná Afrikát, magántőke bevonásával. Mit jelent ez a gyakorlatban?

Armando Guebuza: – Nálunk nagy hagyománya van a mezőgazdaságnak, ez az egyik legfontosabb ágazatunk. A termelékenység folyamatosan emelkedik. Ez már önmagában is fontos előrelépés, ráadásul szükségessé teszi az élelmiszeripar fejlesztését. Ehhez viszont infrastruktúra is kell. Szintén nagyon fontos az idegenforgalom fellendítése, hiszen Afrika – ahogy ön is tudja – vonzó turisztikai célpont. És nem csupán a tengerparti strandjai miatt. Sokkal inkább a páratlan szépségű természet és az egyedülálló állatvilág az, ami a kontinensre csábíthatja a külföldi látogatókat.

- És mi lesz ebben a szerepük az európai befektetőknek? Önök milyen modellben gondolkodnak? Mit tartanának a legjobb megoldásnak?

- Amit Európa megtehet, és szerintem meg is kell tennie, az az, hogy tovább támogatja Afrikát. Különösen fontos témák az infrastruktúra fejlesztése, a képzés, valamint a fertőző betegségek elleni küzdelem. Mozambik például egy olyan vakcina kifejlesztésén dolgozik, amellyel a kolera ellen lehet beoltani a gyerekeket. Igaz ugyan, hogy a munkának még elég korai szakaszában vagyunk. Európa nagyban segítette új intézmények létrehozását is. Mozambikban mára negyvennél is több felsőoktatási intézmény működik, egyenletesen elosztva az ország minden tartományában.

- Ugyanakkor tény, hogy a szegénységet nem sikerült csökkenteniük, a lakosság fele még mindig nyomorog. A közlekedés, a tiszta víz, a villanyáram még mindig a gazdagok kiváltsága Mozambikban. De ha nő a nemzeti jövedelem, akkor miért nincs előrelépés?

- Az emberek hozzáállása nem változik meg pusztán attól, hogy a gazdasági növekedés hirtelen beindul, mondjuk évente 10 vagy 15 százalékkal. A javak elosztása nem matematikai kérdés, sokkal inkább függ más tényezőktől, például a munkahelyektől, a kórházaktól, az infrastruktúrától és így tovább. Mindezeknek a kiépítése pedig hosszadalmas folyamat. Afrika valóban jelentős gazdasági növekedéssel büszkélkedhet, de megépíteni 100 vagy 200 kilométernyi autópályát nagyon drága mulatság, gyakran nincs senki, aki befektetne ilyesmibe. Még a fejlett országokban is, Európában és másutt, a válság összefügg azzal, hogy nincs elegendő munkahely. Ott aztán nem lehet azt állítani, hogy ne volna elég pénz vagy egyéb erőforrás. Van, csakhogy még ez is kevés ahhoz, hogy felszívjon minden munkaerőt. Nyilvánvaló, hogy Afrika gazdasága erősödik, de képtelenség lenne egy csapásra megoldani minden problémánkat.

  • - Tanúi vagyunk, hogy Afrikából sokan próbálnak Európába jutni a jobb élet reményében. Sokan meghalnak az úton Európa felé. Virágzik az embercsempészet és az emberkereskedelem. Ön szerint mi lehet a megoldás?*

- A probléma egyszerre gazdasági és társadalmi jellegű. Mindenekelőtt új munkahelyeket kell teremteni Afrikában, javítani az életkörülményeket, tovább erősíteni a műszaki és szakmai képzést, az egyetemi oktatást, és megint csak azt kell mondanom: muszáj fejleszteni az infrastruktúrát. Ha mindezek teljesülnek, az meg fogja állítani az Afrikából Európába tartó emberáradatot. Akik ma még jobb életre vágyva indulnak útnak, azok holnap már inkább a maradás mellett dönthetnek.

- Beszéljünk a természeti kincsekről, amelyek megalapozhatják az ország jólétét. Mozambikot gyakran új Eldorádóként emlegetik, amióta felfedezték, hogy mekkora energiatartalékai vannak az országnak. De ez az áldás sok más országban inkább átoknak bizonyult. Tovább terjedt a korrupció, gyakoribbak lettek a fegyveres konfliktusok, hatalmas környezeti károkat okoztak. Hogyan kerülheti el ezt a sorsot Mozambik? Segíthetnek ebben az európai partnerek?

- Ezek a nagyszerű felfedezések sajnos rávilágítanak néhány súlyos hiányosságunkra is. Alapvetően arról van szó, hogy nincs meg a szükséges tudás; bizony jócskán le vagyunk maradva tudományos és technológiai téren. A természeti kincseinket már réges régen meg kellett volna találnunk. Nem vagyunk képesek előteremteni a szükséges tőkét, pedig már régen hasznosítanunk kellett volna ezeket az erőforrásokat. Most már csakugyan építenünk kell ezekre a nyersanyagokra, méghozzá európai beruházások segítségével. A remélhetőleg emelkedő bevételeket pedig újra be kell fektetnünk. Az adókból befolyó pénzeket, az üzleti kapcsolatainkat mind-mind úgy kell használnunk, hogy a végére megerősítsük a költségvetésünket.

- Beszéljünk az afrikai kontinens biztonságáról. A békefenntartó missziókhoz jelentősen hozzájárul az Európai Unió is, elég ha csak a legfrissebb példákra gondolunk, a Közép-Afrikai Köztársaságra vagy Malira. Európa az utóbbi évtizedben 1,2 milliárd eurót költött afrikai béketeremtésre, mégis képtelen volt megelőzni vagy megoldani a fegyveres konflitusokat.

- Afrika tisztában van ezekkel a problémákkal. Megpróbáljuk idejében felismerni a konfliktusokat, és megelőzni, hogy a fegyveres viszályokká fajuljanak. De látni kell, hogy itt emberi dolgokról van szó, amelyeket gazdasági és társadalmi gondok súlyosbítanak, ráadásul bizonyos népcsoportok között ősi, kulturális ellentétek feszülnek. Ezeket nem lehet megoldani máról holnapra, még egymilliárd dollárból sem.

- De azért segítenek ezek a missziók?

- Természetesen segítenek, de önmagukban nem oldják meg a problémát. Továbbra is szükségünk van Európa támogatására, de senki se képzelje, hogy az európai támogatás olyan, mint egy varázspálca, és mindent rendbe tesz. Bárcsak az volna!

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

interjú

Afrika lesz Európa motorja? - interjú az Afrikai Unió soros elnökével