rendkívüli hír

Éppen ezt olvassa:

Görögök Svédországban: az elveszett paradicsom nyomában


Brüsszeli szerkesztőség

Görögök Svédországban: az elveszett paradicsom nyomában

Az első európai, hatvanas évekbeli vendégmunkás-hullám után napjainkra újabb generáció vette kezébe a vándorbotot, hogy új, ideiglenes hazát keressen magának.

Köztük is előkelő helyen állnak a görögök, akiknél az elmúlt öt évben a válság milliókkal növelte a munkanélküliek táborát. Nem csoda hát, hogy a fiatalok és jól képzettek eltávoztak, hogy munkát találjanak. Az Euronews tudósítója, Efi Kutsokoszta Svédországban talált olyan görögökre, akik az elmúlt években a skandináv országban keresték elveszett paradicsomukat.

Sírtam, mikor munkába mentem

Eleftheria Gerofoka színész és rendező. Három éve költözött Görögországból Göteborgba. Otthon két-három darabban is játszott, de alig fizettek neki. Itt az Angereds színházban kezdett dolgozni, először csak takarított és a jelmezeket mosta. Ma, hogy már a nyelvet is tudja, játszik és rendez is egy darabot.

- Eleinte, mikor idejöttem a színházba, ültem a buszon, és bizony sírtam. Nem tudtam, hogy is jutok túl ezen az egészen, hogy élem majd túl. Az emigráns élet óriási teher és hatalmas stressz – mondja a görög színésznő.

George Zapartasz fél éve jött, feleségével és két gyerekkel. Őt a válság miatt a médiából küldték el. Sokat próbálkozott, de nem talált munkát, ezért döntött Svédország mellett.

- Soha nem hittem volna, hogy 40 évesen hagyom majd el a hazámat. Nem akartam távozni, de kénytelen voltam. Egyre nagyobb otthon a bizonytalanság. Nem tudni, mit hoz a holnap, vagy a következő hónap. Itt tudom, hogy hat hónap múlva elérek valamit. Megvan a program, a terv. Görögországban nem láttuk a holnapot, és ez a bizonytalanság felemésztette az erőnket, mintha a rák gyengítene le ott mélyen belül – mondja.

Másfélmillió görög ment el otthonról

George Tsikantilakisz ortopéd sebész. Ő a válság előtt érkezett, mert a bajok az egészségügyben hamarabb jelentkeztek. A svéd orvoshiány miatt a munkanélküli görög orvosok sokan mennek északra. Nem örömmel, inkább kényszerből, hisz megélni meg kell valamiből.

- Mindegy, hogy szakosodott-e az ember vagy nem, mert választhat ugyan valaki szakterületet magának, de mi van, ha nem dolgozik? Otthon 7-8 évet várnak egy állásra. És ha közben semmit nem tudnak csinálni, csak várni, az nem jó – mondja az orvos.

Az elmúlt három évben 1 millió 400 ezer görög hagyta el hazáját. A linköpingi egyetem munkaügyi intézetének professzora szerint a görög gazdaságnak nagyon sokba fog kerülni az elvándorlás.

- A munkaerő mobilitása, ahogy Európában nevezik, nem feltétlenül jó azoknak az országoknak, ahonnan eljönnek. A szociális Európának nem csak a gazdag országokban kellene megvalósulnia. Ha ez az elvándorlás folytatódik a déli periférián és Kelet-Európa válság sújtotta országaiban, akkor ez központi európai kérdéssé válik – mondja Charles Woolfson kutató.

Néha továbbrepülünk, mint a vándormadár

A Svédországban élő görögök mind azt mondják, a legjobban az otthoniak, az emberek hiányoznak. Vajon visszatérnek-e még valaha?

- Egy közkórházba már nem tudnék visszarázódni. Csak magánpraxist tudnék elképzelni, de azokra nehéz idők járnak Görögországban – mondja Tsikantilakisz. – Én nem csaptam be az ajtót magam mögött. Európában vagyunk, dolgozhatunk Svédországban is, otthon is, a németeknél, vagy Egyiptomban. Most itt vagyok, de nem tudom, hol leszek holnap. Most így kell gondolkodni az életről. Néha tovább repülünk, mint egy madár – teszi hozzá a fiatal színésznő.

Nem baj, ha külföldre megy, csak jöjjön is haza

Ahogy Svédországban láttuk, a magasan képzett, több nyelven beszélő szakemberek nem önként, hanem kényszerből hagyják el hazájukat. Ezt a sajátos “agyelszívást” elemezzük egy szakértővel: George Pagulatosz, az athéni közgazdasági egyetem európai politikai és gazdasági tanszékének professzora.

- Görögország nagyon nehéz helyzetben van, de küzd azért, hogy végre beinduljon a növekedés. Vajon a legtehetségesebbek távozása mennyire nehezíti meg ezt?

George Pagulatosz: – Az a baj, hogy ha a legjobbak elmennek, és idővel nem is akarnak visszatérni, akkor a déli országok gazdasági modelljének elérése – ahol nagy váltást kell végrehajtani, nagy termelékenységgel és magas hozzáadott értékkel – nagyon nehéz lesz. Lehet, hogy lesz csekély növekedés, alacsony hozzáadott érték, de ez nem csökkenti a munkanélküliséget, vagyis egy ördögi körbe kényszeríti a déli gazdaságokat. Megvan tehát a veszélye, hogy a jól képzett munkaerő vándorlása kikényszerítheti akár az eurozóna szétesését is.

Ön naponta látja azokat a fiatalokat, diákokat, akik nem tudják eldönteni, menjenek vagy maradjanak. Mit tanácsol nekik?

- Azoknak nem tudok mit mondani, akik ambíciózusak és munkát keresnek, de Görögországban nem találnak. Szerintem az lehet a jó, ha a távozók csak átmenetileg mennek el. Dolgozzanak, de tanuljanak is, amivel fejlődnek, és ha visszajönnek, hozzájárulhatnak a görög gazdaság növekedéséhez.

Az euronews büszke arra, hogy világszerte vannak újságírói, készen arra, hogy a helyiek álláspontját is megjelenítsék a világpolitikai eseményekben. Olvasson többet a témáról azon a nyelven, amelyen eredetileg megjelent!

A következő cikk

Brüsszeli szerkesztőség

Keménykedne Moszkvával az Európai Parlament