rendkívüli hír

Beárnyékolt Holokauszt Emlékév Magyarországon

Éppen ezt olvassa:

Beárnyékolt Holokauszt Emlékév Magyarországon

Betűméret Aa Aa

Több mint egy hete minden nap ugyanaz történik a Szabadság téren: civilek tiltakoznak a kormány által ide tervezett emlékmű ellen, amely a Holokauszt hetvenedik évfordulójának állítana emléket, Magyarországot a náci német birodalom áldozataként ábrázolva. Csakhogy a tüntetők szerint ez történelemhamisítás, mivel Magyarország szerepe és felelőssége a deportálásokban megkérdőjelezhetetlen.

A kordon helyére esténként kövek, virágok és fotók kerülnek. Aztán jön a következő nap, amikor a munkások tovább dolgoznak, és újra felhúzzák a kordont a terület köré.

- Itt meghamisítják a történelmet, ezt tulajdonképpen senki nem akarja, nem értjük, hogy miért kell ezt csinálni, és most minden nap jövünk, lebontjuk, és aztán visszaépítik – mondta egy idős hölgy az Euronews-nak, miközben éppen a kordont takaró anyagot vitte arrébb.

Magyar Fruzsina, a demonstráció egyik szervezője pedig így fogalmazott:

- Mi ezt a rendszert szeretnénk lebontani, és meg szeretnénk akadályozni – és meg is fogjuk – hogy ez az emlékműnek csúfolt szörnyűség felépüljön.

A tervezett mű Magyarországot Gábriel arkangyalként ábrázolja, akit megtámad a német birodalmi sas.

A kormány eredetileg márciusra tervezte az átadást, de a kialakult viták miatt ezt elhalasztotta május végére. Orbán Viktor húsvét utánra ígért egyeztetést az ügyben, az építési munkálatok azonban a választás után két nappal azonnal elkezdődtek.

A szobor témája miatt több történész is tiltakozott már az építkezés ellen.

- Ennek a furcsa koncepciónak próbál kőből és acélból emlékművet állítani a kormány itt ezen a téren, tulajdonképpen elhárítva minden felelősséget azért, ami Magyarországon történt, aminek során 437 ezer ember vesztette életét megsemmisítő táborokban – mondta az Euronews-nak Rév István, a CEU történelemprofesszora. Szerinte a 70 évvel ezelőtt történtek hatása a mára a történelmi megemlékezés és az erkölcsi tanulságok levonása lenne, ehelyett ami ma történik, az színtiszta politika.

A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége februárban döntött úgy, hogy – részben az emlékmű miatt – nem vesz részt a Holokauszt Emlékév állami megemlékezésein. Így az emlékmű körüli vita meglehetősen beárnyékolja az idei Holokauszt Emlékévet, ráadásul Magyarországon április 16. a Holokauszt Magyar Áldozatainak Emléknapja.

1944-ben ezen a napon kezdték gettóba kényszeríteni a vidéki zsidóságot. Erre – idén először – külön-külön emlékeznek a kormány és a zsidó szervezetek tagjai. Az emléknapot 2000-ben még oktatási miniszterként Pokorni Zoltán kezdeményezte, aki most Magyarország felelősségét hangsúlyozta, amikor Navracsics Tiborral együtt mécsest gyújtott a Duna partján lévő Holokauszt- emlékműnél.

- Nem egy távoli európai város, egy távoli ország ügyének tekintjük a holokausztot, hanem a magyar történelem részének. Ahogyan magyarok voltak a gyilkosok, és magyarok voltak az áldozatok is. Tehát ez a mi ügyünk, ez nem egy távoli történelmi kérdés – mondta Pokorni Zoltán.