rendkívüli hír

20 évvel a Ruandai népírtás után

Éppen ezt olvassa:

20 évvel a Ruandai népírtás után

Betűméret Aa Aa

Húsz évvel ezelőtt 100 nap alatt csaknem egy millió embert végeztek ki a hutu miliciák Ruandában.
A többségében tuszi törzshöz tartozó áldozatokat bozótvágókésekkel mészárolták le.

A két törzs közötti harcok évtizedekkel korábban még a 30-as években kezdőtek, amikor az ország belga gyarmat volt és a csúcspontját 1994 márciusában érte el, amikor a hutu törzsből származó ruandai elnököt megölték. A törzsi harcok az idején az elnök a francia titkosszolgálat javaslatára a francia légierő gépét használta azon érte a halál.

Ami ezek után történt Ruandában, arra nincsenek szavak. a világ szeme láttára mészároltak le embereket. asszonyokat, gyerekeket válogatás nélkül. A többségük bűnük az volt, hogy tuszinak született.

A vérengzés elől akik tudtak elmenekültek. A menekültáradat pedig az egész térségben harcokhoz vezetett.

Ruandában az elmúlt húsz év sok sebet be tudott gyógyítani. Az egykori gyilkosok és a túlélők sokhelyen együtt emlékeznek.

- Bujkáltam, amikor Emanuel rámtalált. Belevágott az arcomba és levágta a kezemet. Egyik társa a fejemen talált el, elájultam. Aztán elvették tőlem a gyermekemet, akit szorítottam volna magamhoz, kilenc hónapos volt, megölték. Aztán egy másik férfi megfogott a vállamnál és a hátamra fektetett – mondta egy nő, aki a vérengzés áldozata volt.

– Az első ember akivel itt találkoztam Alice volt. Én vágtam le a karját és én vágtam meg az arcát. Egy társam pedig a fején találta el. Aztán az egyik társam elvette a gyerekét és megölte – mondta a férfi, aki mindezt tette.

A ruandai vezetés később a francia kormányt vádolta azzal, hogy részt vett a hutu miliciák kiképzésében és felfegyverzésében. Párizs mindvégig tagadta, hogy köze lenne a vérengzéshez, a Franciaországba menekült, a vérengzésért felelős hutu vezetők felkutatására pedig hajtóvadászatot indított.
A két ország közötti kapcsolat a Sarközy kormány idején oldódott kicsit. A ruandai elnök ma újból azt nyilatkozta, hogy a vérengzésekért a franciák és a belgák a felelősök, ezért Franciaaország a megemlékezésen nem vesz részt.

A külögyi szóvivő a leghatározottabban visszautasította a vádakat. Elfogadhatalannak és alaptalannak nevezve azokat.Franciaország érdeke, hogy végre létrejöjjön a megbékélés a két állam között.

A francia csapatok a vérengzés idején is ott voltak Ruandában. Ahogy a világ nagyhatalmait és az Egyesült Nemzetek szervezetét is a franciákat is sok kritika érte, hogy megakadályozhatták volna a vérengzést de nem tettek semmit.