HIRDETÉSA török szavazók vegyesen fogadták Isztambulban a vasárnapi önkormányzati választás eredményét, amin a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a szavazatok 45,5 százalékűt szerezte meg, így megtarthatta az egyik legfontosabb város, Isztambul irányítását.
A sajtóban is részletesen feldolgozott korrupciós állítások és a tekintélyelvűségről szóló aggodalmak ellenére az ankarai éjszakai ünneplés arra enged következtetni, hogy Erdogan lehet Törökország első közvetlenül megválasztott elnöke.
A profi labdarúgó játékosból politikussá lett Erdogan családjával jelent meg, amikor bejelentette pártja győzelmét.
Törökország egyik legelismertebb elemzője, Bekir Ağırdır a kormányzó párt (AKP) 46 százalékos győzelmét vetítette előre. Erdogánnak az augusztusi elnökválasztáson a szavazatok 50 százalékát kell megszereznie a győzelemhez.
Az Euronews kérdése: – A törökországi helyhatósági választásokon elsöprő győzelmet aratott a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja. Hogyan értékeli a szakértő – végső soron Erdogan – lehengerlő sikerét?
BEKİR AĞIRDIR, a Konda Resarch and Consultancy szakértője: – Több ok is akad, némelyik technikai jellegű. Harminc nagyvárosban például új választókörzeteket jelöltek ki. Ez a korábbi kerületek 77%-át érinti. Törökországban igen jelentős a migráció, az elmúlt 30 évben 27 millió ember vándorolt el lakóhelyéről. Ezt azért mondom, mert különböző szociális és szociológiai felmérések adatai azt mutatják, hogy az 1980-as évek óta a török társadalom belső struktúrái teljesen átalakultak. Egyre többen szereznek felsőfokú végzettséget és erről a politikai elit, de még a török média sem vesz tudomást. A török társadalom – mint ahogy a világ legtöbb országában – urbánus, ipari, információs társadalommá fejllődött. Ez egy globális jelenség.
Euronews: – Egyes internetes felületek, mint a Twitter, a Youtube blokkolása, vagy a Gez-i incidens, szerepet játszottak a választások eredményében?
BEKİR AĞIRDIR: – Igen, igen és igen! A közvélemény-kutatások azt mutatták, hogy a tavalyi, Gezi Parkban történt vízágyúzáson 5%-ot veszített támogatottságából az Igazság és Fejlődés Pártja. De az ingadozó szimpatizánsok más, számukra vonzó alternatívát nem találva, visszatérnek a kormánypárt holdudvarába. Két hónappal az események után az AKP népszerűségi-indexe hasonlóan állt, mint azelőtt.
A korrupciós ügyek decemberi kipattanását követően 5-6 százalékpontot esett Erdogan és pártja népszerűsége. E nélkül a két eset nélkül 50% százalék fölötti eredménnyel nyert volna most a kormányzó párt.
Az önkormányzati választások eredménye ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a korrupció ezentúl tolerálható és hunyjunk szemet afelett! A voksok megoszlása félreérthető, még ha felszínes szemlélő számára azt is mutatja, az emberek elégedettek a politikai elittel, a korrupcó nem zavarja őket. Erdogan nagy hibát követ el, ha így értelmezi a vasárnapi választások eredményét. Ezzel még nem tisztult meg sem ő, sem pártja a rávetülő vádaktól.
Véleményem szerint a vasárnapi szavazatok leginkább a társadalom politikai polarizációját illetve az emberekbe rögzült indentitást, ideológiát, bizonyos fokig egyfajta “szokásjogot” tükröznek.
Euronews: – Ugyanakkor a Béke és Demokrácia Párt számos városban nyert a kurdok lakta területeken. Minek köszönhető a sikerük?
BEKİR AĞIRDIR: – Úgy gondolom, helyhatósági szinten – és ez az országos politikában is érezhetővé – a Béke és Demiokrácia párt vált a lefőbb és versenyképes ellenzéki erővé.
Egyértelműen mellettük áll a kurd népesség. Különösen ott mutatkozik ez meg, ahol szervezetten, egységesen lépnek fel és érvényesítik szándékaikat. Főként szervezettségük és az egység tette őket a legmasszívabb ellenzéki erővé.
Persze azt se hallgassuk el, hogy egy alternatív jövőképet voltak képesek felmutatni potenciális választóiknak
.